Az Óperzsa Birodalomé volt a világ első többnemzetiségű hadserege. A perzsák egyesített erőikkel többször megpróbálták leigázni a szomszéd görög városállamokat. Nagy Sándor vagy a bibliai Eszter–Xerxész kapcsolat évszázadokon át megragadta a művészek fantáziáját, így a filmesekét is. Laska Pál ad ízelítőt arról, hogy miként jelentek meg az ókori perzsák a filmvásznon
A korabeli görög elképzelés szerint – amely részben a perzsák felett aratott győzelem nyomán alakult ki – a világ test és a szellem szétválasztása nyomán keletkezett. Benne a görög területek a fej, míg a világ többi része a test, amely folyamatosan javításra szorul, éppen a fej/ elme által. Az elmének uralnia kell a testet. Nyilván ez öncélú fikció volt, hiszen az évszázadokig tartó görög–perzsa szomszédviszony a vándorlások, vegyes házasságok, egymásra hatások miatt jóval bonyolultabb volt. Az elképzelés szerint a tisztaság Hellászból származik, ami a civilizáció szülőhelye, és ezért kell megvédeni minden görög területet az erőszakos keleti barbároktól, a Kr. e. 5. században éppen a perzsáktól. (Ez az ideologikus konstrukció később minden európai országban gyökeret vert, kiváló hivatkozási alapot adva a nemzetiségi pogromoktól a gyarmatosításig.)
A korabeli orientalista diskurzusokban a „gonosz” és a „barbárság”, mint a közel-keleti kultúrák rutinszerű jellemzői, azért logikusak, mert az ókori leírásokban eredendően erkölcsileg perverznek írják le a keleti népeket. A szexualitás és a hárem trópusai, szóképei összekapcsolódtak, különösen a közel-keleti emberekről alkotott nézeteket erősítették meg, például arról, hogy a nők bővérűek és csábítók, a férfiak pedig szexuálisan elnyomók. Ennek alátámasztására nem ritkák a ma már rasszistának bélyegezhető leírások, a fehér bőrszínt magasabb rendűnek tételezve és kizárólag a görögöknek tulajdonítva, a perzsák több, különböző nép gyülevész bandaként történő ábrázolása, akik sötét bőrű, vad hordaként prédálják fel a civilizált világot.
🔒 A teljes cikk a BBC History 2023. júliusi számában olvasható.