A hidegháború végén, vagyis a berlini fal leomlásakor sem az Egyesült Államok, sem más NATO-tagországok számára nem volt magától értetődő, hogy sor kerül a védelmi szervezet keleti kibővítésére. A következőkben a korabeli vitákat, az érveket és ellenérveket mutatjuk be.
Magyarországon az 1990-es években a külpolitikai konszenzus része volt az Európai Unióhoz és az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez, vagyis a NATO-hoz való csatlakozás programja. A kettő közül a NATO-csatlakozás valósult meg hamarabb, de ebből nem szabad arra következtetni, hogy a katonai tömbbe való belépés magától értetődő, automatikus lett volna. Vezető nyugati politikusok még 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásakor sem beszéltek ennek realitásáról. A nyugati országok és legfőképpen az Egyesült Államok álláspontja azonban idővel megváltozott, nyitottabbá vált, és az évtized második felében felgyorsultak az események. Mivel napjainkban, Ukrajnával összefüggésben gyakran esik szó a NATO szerepéről, a visszatekintés hasznos lehet mai szemmel is, hiszen segít felidézni, mit gondoltak a szereplők az 1990-es években a NATO és az EU-integráció kapcsolatáról, valamint a katonai tömb bővítésére adható lehetséges orosz reakciókról.
Bill Clinton kivár
A hidegháború végén, vagyis a berlini fal leomlásakor még sem az Egyesült Államok, sem más NATO-tagországok számára nem volt magától értetődő, hogy sor kerül a keleti kibővítésre. A NATO előbb az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács, majd a Békepartnerség keretében igyekezett együttműködést kialakítani a korábban ellenségesnek tekintett országokkal. Egy új stratégiai koncepciót is kidolgoztak 1991 novemberére, mégpedig a rugalmasság és az európaizálás jegyében. Az EU éppen ez idő tájt fogalmazta meg saját védelmi doktrínájának igényét, és felvázolta annak lehetséges szervezeti keretét is.
Csak Bill Clinton elnökségének (1993–2001) kezdetével, és egyértelműen a Fehér Ház kezdeményezésére került napirendre, majd pedig az amerikai külpolitika fókuszába a NATO kibővítésének gondolata. Ehhez elsősorban az kellett, hogy néhány kulcsszemélyiség felkarolja a bővítés gondolatát. Ezek közé tartozott mindenekelőtt Anthony Lake, Clinton akkori nemzetbiztonsági tanácsadója. Lake fokozottabb szerepet kívánt az Egyesült Államoknak az egyes országokban és a nemzetközi szervezetekben folyó intézményi átalakítás terén. Az új doktrínának a „demokratikus kiterjesztés” elnevezést adták.
Személy szerint Clinton elnök akkor vált igazán fogékonnyá a NATO-bővítés gondolata iránt, amikor 1993 áprilisában, a washingtoni Holokauszt Múzeum megnyitása alkalmából találkozott Lech Wałęsa lengyel és Václav Havel cseh köztársasági elnökkel. E két államférfi egyértelművé tette, hogy országaik határozott és megkülönböztetett célja, hogy elnyerjék a NATO-tagságot. Warren Christopher külügyminiszter azonban az Észak-Atlanti Tanács 1993. júniusi, athéni tanácskozásán úgy nyilatkozott, hogy a NATO kibővítése „nincs napirenden”.
Warren Christopher álláspontjára nem sokkal később nagy hatást gyakorolt az a jelentés, amelyet a magyar származású Charles Gati, a külügyminisztérium akkori munkatársa írt a NATO-bővítés szükségességéről. Az 1993 szeptemberében írt feljegyzésben Gati azt fejtegette, hogy az új kelet-európai demokráciák még törékenyek, és amennyiben a NATO képes lenne segíteni Lengyelországnak a reformok végrehajtásában, annak hatalmas hatása lenne a régió egészére. Christopher meggyőzőnek találta Gati érvelését, különösen azután, hogy a lengyelországi parlamenti választásokat a baloldal (közkeletű kifejezéssel élve: az exkommunista párt) nyerte.
Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a BBC History exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!
Kedves Olvasónk! Az Ön által olvasott cikk a BBC History ingyenes archívumából származik. Amennyiben a legfrissebb, exkluzív lapszámokat szeretné olvasni, amelyek sokkal több prémium cikket, elemzést, interjút és más különleges anyagot tartalmaznak, javasoljuk, hogy vásárolja meg az aktuális lapszámot vagy fizessen elő. Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!