Lapszámok

Caesar – History 2026/08. Caesar – History 2026/08. Caesar verte be az utolsó szöget a köztársaság koporsójába? Vagy éppen az ő meggyilkolása készítette elő a császárok korát? Vagy már jóval […]

Ki volt az „igazi” James Bond? Nem inkább úgy kellene feltenni a kérdést: ki nem volt az „igazi” James Bond? A 20. századból ugyanis nagyon sok olyan vakmerő kémet, hírszerzőt, kettős és sokszoros ügynököt ismerünk, akire ráillene a leírás. Közülük mutatunk be néhányat, akik mind nagy hatást gyakoroltak a történelemre.

A konkvisztádorok, kalandorok, szerencsevadászok rögeszmés kapzsisággal vetették rá magukat Amerikára az 1492-es európai újrafelfedezést követően. A legtöbben a legendás aranykincsekre akarták rátenni a kezüket. A későbbi századokban aztán mind több amatőr felfedező és képzett tudós indult neki, hogy az őserdők mélyén és az Andok csúcsain megkeresse az elveszett maja, azték, inka városokat.

Összeállításunk középpontjában Toldi Miklós itáliai kalandjai és a félsziget híres-hírhedt zsoldos „kompániái”, Mátyás király nevezetes „fekete serege” és a Báthory István lengyel királyságának Moszkva elleni hadjárataiban is jeleskedő zsoldos huszárok állnak.

A világ mai vezetőivel összevetve igazán különleges és megdöbbentő olyan kormányfőkről hallani, akik valóban önként, érdekeiket félretéve szolgálták a hazát, s a korrupciónak, részrehajlásnak az árnyéka sem vetülhetett rájuk.

Egyiptom történelmének egyik legizgalmasabb időszaka a Ptolemaioszok kora volt, akik Nagy Sándor halála után, egészen a római hódításig 300 éven keresztül uralkodtak. De a Ptolemaioszok mellett társuralkodóként, feleségként, anyaként, nővérként hét Kleopátra is jelentős szerepet töltött be.

A 15. és a 18. század közepe között legalább 50 ezer embert végeztek ki boszorkányságért. Időről időre boszorkánypánik söpört át Európán és Amerikán.

Összeállításunk az 1920-es évek elejétől egészen az 1980-as évek végéig vizsgálja a magyar hatóságok intézkedéseit, nyílt és rejtett akcióit a Magyarországot és a hatalom gyakorlóit fenyegető veszélyek elhárítására, valamint azokat a műveleteket, melyekkel külföldön akartak zavart kelteni.

„A szégyen évszázada” – máig így gondolnak a kínaiak a 19. és 20. század közepe közötti időszakra. A fenséges civilizációt előbb félgyarmati sorba taszították és majdnem felosztották egymás között a nyugati hatalmak, majd puccsok, felkelések, polgárháborúk érték egymást.

Magasztalták és ócsárolták őket, vállukra emelték és sárba tiporták, éltették és halálukat kívánták, magukhoz ölelték és eltaszították: ők voltak a római gladiátorok. A köztársasági és császárkori Róma egyre jobban ki