A rosette-i kő 1799-es felfedezése életet lehelt egy régóta lehetetlennek tartott kutatásba: az egyiptomi hieroglifák megfejtésébe. Toby Wilkinson a kód feltörésében az elsőségért versengő két vetélytárs történetét mondja el

Több mint 40 generációnyi idő alatt nem akadt élő ember, aki el tudott volna olvasni egy ókori egyiptomi szöveget. Az írás részletes ismerete – az elit néhány tagját leszámítva – a Nílus völgyében jóformán már azelőtt kihalt, hogy az utolsó ismert hieroglifikus feliratot Kr. u. 394 augusztusában bevésték. Ahogy a szaktudással rendelkezők száma is csökkent, a spekulációk vették át a terepet, és fantáziaszülte elméletek alakultak ki az egyiptomi emlékműveket díszítő titokzatos jelek értelmét illetően.
Diodórosz Szikulosz görög történetíró már az Kr. e. 1. században azt állította, hogy az írás „nem szótagokból épül fel a mögöttes tartalom kifejezése érdekében, hanem a lerajzolt dolgok képi megjelenéséből és azok kívülről megtanult metaforikus jelentéséből”. Más szóval, úgy hitték, hogy a hieroglifák nem alkotnak ábécét, és nem is fonetikusak (azaz nem hangokat képviselő jelek), hanem logogramok (szójelek), azaz szimbolikus jelentésű képek.
Ez egy alapvetően téves értelmezés volt, amely a következő 19 évszázad során eltérítette a tudósokat a hieroglifák megfejtésétől. Az európai felvilágosodás legtehetségesebb filológusai (a nyelvek történetével és fejlődésével foglalkozó szakemberek) megoldhatatlannak ítélték ezt a feladatot. William Stukeley angol régiségbúvár a 18. század elején ezt mondta: „Az egyiptomi emlékművekre vésett jelek csupán szimbolikusak (…) Pontos jelentésük nem rekonstruálható.” Öt évtizeddel később Antoine Isaac Silvestre de Sacy francia orientalista az írás megfejtésének munkáját azzal utasította el, hogy az „túlságosan bonyolult, tudományosan megoldhatatlan”. Csak az említett évszázad végén vetette fel egy merész dán tudós, Georg Zoëga, hogy egyes hieroglifák akár fonetikusak is lehetnek. „Majd, ha a tudósok már jobban ismerik Egyiptomot – írta –, talán lehetséges lesz a hieroglifák olvasásának megtanulása és az egyiptomi emlékművek jelentésének mélyebb megértése.”
🔒 A teljes cikk a BBC History 2023. szeptemberi lapszámában olvasható, melynek digitális változatát megvásárolhatja 890 forintért. További részletekért kattintson ide.