David Attenborough neve mára egyet jelent a természetfilm-készítés csúcsával: a világhírű brit tudós és narrátor közel egy évszázados élete során nemcsak forradalmasította a televíziós ismeretterjesztést, hanem következetesen arra figyelmeztetett, hogy az emberiség saját jövőjét kockáztatja a természet pusztításával.
David Attenborough Isleworthban, London agglomerációs területén született, ugyanakkor gyakorlatilag a Leicesteri Egyetem kollégiumában nőtt fel, ahol apja, Frederick igazgató volt. Hárman voltak testvérek: bátyja, Richard színész és rendező volt, öccse, John pénzügyi szakember és az Alfa Romeo cég igazgatósági tagja. Érdekesség, hogy mindhárom Attenborough testvér szép kort ért meg: Richard 90, John 84 évesen hunyt el, David ma is él.
A kis David érdeklődése már gyerekkorában a természet felé fordult: kövületeket gyűjtött, köveket és kisállatokat, 11 éves korában volt egy saját gőtegyűjteménye, melyet apján keresztül felajánlott a Leicesteri Egyetem zoológia tanszékének (azt bölcsen elhallgatta, hogy hol gyűjtötte a gőtéket, utólag ismerte be, hogy az egyik közeli tavacskából). Egy évvel később ajándékba kapott egy borostyánt, melybe egy több millió éves rovar volt zárva: 60 évvel később ez a borostyán lett kiindulópontja a The Amber Time Machine (A borostyán időgép) című filmjének. 1936-ban ő és Richard bátyja részt vettek egy előadáson, melyet Szürke Bagoly, az elismert kanadai író tartott (Archibald Belaney néven született Angliában, de már fiatalon Kanadába költözött, ahol beilleszkedett az indiánok közé, innen származik felvett neve). Szürke Bagoly előadása mindkettejükre mély hatást tett, de Davidet jobban megérintette. Ahogy Richard később megfogalmazta: „Lenyűgözte a férfi elszántsága a hódok megmentésére, a kanadai vadon növény- és állatvilágának mélyreható ismerete, valamint az ökológiai katasztrófára vonatkozó figyelmeztetései, amelyek a hódok közötti kényes egyensúly felborulása esetén következhetnek be. Az az elképzelés, hogy az emberiség veszélyezteti a természetet azzal, hogy felelőtlenül kifosztja gazdagságát, akkoriban ismeretlen volt, de ez a gondolat a mai napig David saját hitvallásának részévé vált.” 1999-ben Richard Attenborough életrajzi filmet forgatott Szürke Bagoly korántsem mindennapi életéről.
David Attenborough az iskolát Leicesterben végezte, itt vészelte át a második világháborút is.
1940. november 19–20. éjjelén a várost súlyos Luftwaffe-bombatámadás érte, melynek 108 halálos áldozata volt. David ezt követően belépett a Home Guardba (Nemzetőrség), melynek feladata volt felkészülni egy esetleges német invázióra. Ez azonban elmaradt, és Davidnek sem kellett frontszolgálatot vállalnia. Családja a háború évei alatt befogadott egy Németországból menekült zsidó testvérpárt, Irene és Helga Bejachot. Richard visszaemlékezése szerint, szüleik a következőképpen jelentették ezt be nekik: „Nagyon szeretünk titeket, fiúk, de még több szeretetet kell mutatnunk ezeknek a lányoknak, mert egyedül vannak itt, a szüleik nélkül. Teljes mértékben rajtatok múlik, drágáim, hogy maradnak-e.” A három fiú egyhangúan támogatta szülei döntését: „Segítettek formálni az életemet, és habozás nélkül befogadtuk őket az életünkbe, szerettük, imádtuk és dédelgettük őket. És mindig emlékszem Anyára és Apára, akik azt mondták: »Így kell élni.«”
A háború után, 1945-ben David Attenborough felvételt nyert Cambridge-be, ahol természettudományokat tanult. Időközben, 1947–1949 között átesett kötelező sorkatonai szolgálatán, melyet a Haditengerészet kötelékében töltött, Walesben és Skóciában. Leszerelését követően előbb gyerekkönyvek kiadásával foglalkozott, majd 1950-ben megpróbált a BBC rádióadásához bekerülni, de sikertelenül. Az önéletrajza azonban később felkeltette Mary Adams televíziós producer figyelmét, aki adott Davidnek egy esélyt, ezzel lényegében elindult több évtizedes televíziós pályafutása. 1952-től dolgozott főállásban a BBC-nél, eleinte producerként, később már beszélgetős show-műsorokat is vezetett. 1954-ben indult útnak első saját sorozata, a Zoo Quest (Állatkerti küldetés), melynek során a londoni állatkert megbízásából trópusi országokat jártak be, ahol állatokat kutattak fel és gyűjtöttek be.
Az 1963-ig forgatott műsor alatt David Attenborough és csapata megjárta Sierra Leonét, Guyanát, Pápua Új-Guineát, Paraguay-t, Madagaszkárt. A műsor hozta meg David Attenborough számára az ismertséget, a korszak legnézettebb természetrajzi sorozata volt. 1965-ben vezető pozícióba került a BBC-nél, ez egy időre visszavetette természetfilmes karrierjét, de ennek ellenére időnként talált magának időt a forgatásra: így például 1965-ben a tanzániai elefántokról, míg 1969-ben Bali szigetéről forgatott filmet. 1971-ben ő és csapata első fehér emberként lépett kapcsolatba egy izolált törzzsel Pápua Új-Guinea szigetén.
Az első nemzetközi sikert David Attenborough számára Az élet sorozat hozta meg, mely 1979-től kezdődően összesen 13 epizódot ért meg.
Ez kétségtelenül mérföldkövet jelentett és jelent a mai napig a természetfilmek világában, és bátran kijelenthető, hogy a kortárs természetfilmesek jelentős része ebből a sorozatból inspirálódva kezdte meg pályafutását. 1993-ban David Attenborough volt az első, aki az Antarktisz élővilágáról forgatott filmet. Ez a találó: Life in a Freezer (Élet a fagyban) címet kapta. Hasonlóan fontos mérföldkő volt a Blue Planet (A kék bolygó) leforgatása, mely 2001-ben debütált és a tengeri életet mutatja be. Bár ritkábban, de időnként a paleontológia iránti szenvedélye is szerephez jutott munkássága során. Filmet forgatott saját fosszíliagyűjteményéről, 2022–2023 között ő volt a narrátora a Prehistoric Planet (Prehisztorikus bolygó) sorozatnak, melynek első két évada a mezozoikumban, a dinoszauruszok korában játszódik.
David Attenborough filmjeinek legfontosabb üzenete, hogy az ember a természeti környezet pusztításával lényegében saját magát juttatja a kihalás szélére.
„Gyakran beszélünk arról, hogy meg kell menteni a bolygónkat, de a helyzet az, hogy mindezt a magunk megmentése érdekében kell véghez vinnünk. A természet – velünk vagy nélkülünk – megújult erővel él majd tovább. […]Csak az elmúlt néhány évtizedben kezdtük megérteni, hogy mindannyian egy olyan emberi társadalomba születtünk, amely természeténél fogva mindig is fenntarthatatlan volt. Most azonban, hogy már tisztában vagyunk ezzel a ténnyel, választanunk kell. Folytathatjuk eddigi gondtalan életünket, nevelgethetjük gyermekeinket és élhetünk az általunk felépített modern társadalom kínálta célok eléréséért, fittyet hányva annak, hogy a katasztrófa már a küszöbünkön áll. De változtathatunk is a helyzeten. Ez a választás korántsem egyszerű. Végül is emberi dolog ragaszkodni ahhoz, amit ismerünk, és félni attól vagy figyelmen kívül hagyni azt, amit nem.”
Részben ezzel is magyarázható, hogy kritikus a modern piacgazdasággal szemben, mert az nincs tekintettel a környezet megóvására: „A kapitalista rendszer által hozott túlkapásokat valahogy meg kell fékezni.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy „a kapitalizmus halott”. Véleménye szerint: „A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.” 2013-ban Brian May és Slash zenészekkel együtt tiltakozott a brit kormány rendelete ellen, melyben a borzpopuláció drasztikus csökkentését írták elő: David Attenborough szerepet vállalt egy dalban, melyet a borzvadászoknak címeztek.
David Attenborough hosszú pályafutása során, 1952 óta mintegy 154 filmben vagy sorozatban játszott szerepet, többek között rendezőként, narrátorként, és annak ellenére, hogy idén tölti be a 100. életévét, jelenleg is úton van új sorozata, a Secret Garden (Titkos kert), melyben az Egyesült Királyság néhány híresebb kertjének élővilágát tervezi bemutatni. Munkásságának elismeréseként II. Erzsébet királynő 1985-ben lovaggá ütötte. 2022 júniusában ennél is rangosabb kitüntetést kapott, amikor a Szent Mihály és Szent György-rend Nagykeresztjének lovagjává nevezte ki Károly herceg (későbbi király). Életművének elismeréseként legkevesebb 20 újonnan felfedezett állatfajt neveztek el róla, rovarokat, kétéltűeket, hüllőket, valamint egy Brazíliában őshonos madárfélét is, melyet 2013-ban írtak le először. 1993-ban egy újonnan leírt tengeri őshüllő is a megtisztelő Attenborosaurus nevet kapta, leginkább azért, mert korábban ő is forgatott a felfedezés helyszínén és bemutatta a lelőhely fontosságát.
David Attenborough 1950-ben kötött házasságot Jane Elisabeth Oriellel, aki 1997-ben elhunyt. Házasságukból két gyerek született, Robert és Susan. Robert antropológiát tanít Canberrában, az Ausztrál Nemzeti Egyetemen, Susan már nyugdíjas iskola-igazgatónő. David Attenborough e sorok írásának idején is Londonban él, a Richmond Park szomszédságában.
Szeretné rendszeresen olvasni a History Magazin tartalmait? Vásárolja meg az aktuális lapszámot, vagy válassza az előfizetést. Ez utóbbi a legkényelmesebb, leggazdaságosabb módja annak, hogy mindig kéznél legyen a legújabb lapszám!
