Caesar – History 2026/08.
Caesar verte be az utolsó szöget a köztársaság koporsójába? Vagy éppen az ő meggyilkolása készítette elő a császárok korát? Vagy már jóval Caesar előtt utolsókat rúgta a köztársaság? A Kr. e. 1. században Róma még duzzadt az erőtől, tehetséges és sikeres hadvezérek sora tűnt fel és tűnt el, a birodalom középpontját mégis átitatta a bomlás virágainak nehéz illata. Ezt az átmeneti időszakot – a köztársaság utolsó és a császárság első évtizedeit – térképezzük fel a History történelmi magazin legújabb számában. Összeállításunk fókuszában Caesar áll, aki első egyeduralkodóként életével és halálával is meghatározó szerepet töltött be a politikai fordulatban.
ℹ️ Vásárlási információk: keresse az aktuális lapszámot az újságárusoknál, a nagyáruházakban és a benzinkutakon!
A HÓNAP TÉMÁI
JÖTT, LÁTOTT… ÉS KERESZTRE FESZÍTETTE A KALÓZOKAT
A Julius Caesar fiatalabb éveiről szóló leírásokból egy fékezhetetlen hős alakja bontakozik ki. De voltak-e ilyen kalandjai? David S. Potter vizsgálja meg. Olvasson bele!
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG HOSSZÚ VÁLSÁGA
Caesar meggyilkolását a császárkor nyitányának tekintik, de már jóval előbb repedezni kezdett a római köztársaság szerkezete. Shushma Malik esszéje. Olvasson bele!
CAESAR HALÁLA
Eddig úgy tudtuk, Caesar megölését Brutus és Cassius tervezte meg. De lehet, hogy más volt az összeesküvés értelmi szerzője? Barry Strauss deríti ki.
CAESAR TEMETÉSI DRÁMÁJA
Jessica Clarke megvilágítja, hogy a Kr. e. 44-ben lezajlott temetésen előadott színdarabokkal ki és hogyan sarkallta bosszúra a nézőket. Olvasson bele!
CAESAR ÉS AZ ELSŐ RÓMAI CSÁSZÁROK
Tom Holland elárulja, mit tudhatunk meg Suetonius Caesarok élete című császáréletrajzaiból az ókori történelem egyeduralkodóiról.
TOVÁBBI CIKKEK
„A MAGYAR EMBER LE TUDOTT MONDANI A KOCCINTÁSRÓL, DE A SÖRIVÁSRÓL MÁR NEM”
A sör története közel egyidős az emberi civilizációval, fogyasztásáról mégis sok tévhit kering. Interjúnkban Katona Csabával járjuk körbe a sörkészítés hagyományát, és fény derül az emberiség történetének legnépszerűbb hatósági intézkedésére is. Olvasson bele!
ANGOLSZÁSZ FELLEGVÁR A MAGYAR FŐVÁROS SZÍVÉBEN
Budapest látványos építészeti remeke, a Gresham-palota talán épp azért válhatott titkos és rendszerellenes szervezkedések központjává a 20. században, mert nagyon is szem előtt volt. Szelke László igazít el a patinás épület zegzugos szellemi térképén.
BIOLÓGIAI HADVISELÉS AZ ÉSZAK-AMERIKAI GYARMATOKON
Milyen hatást gyakoroltak a biológiai támadások az észak-amerikai őslakosokra? Mit, hol és miért vetettek be ellenük? Ezekre a kérdésekre válaszol Hágen András.
ROVATOK
ÚJ SOROZAT: TITKOS HADMŰVELETEK
Kovács Szabolcs olyan titkos hadműveletekről rántja le a leplet, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak a 20. századi történelemben. A rovat első cikke a „Hitler hóhéra”, Heydrich elleni 1942-es merényletet ismerteti.
ÚJ SOROZAT: MAGYAR PÉNZKRÓNIKA
A magyar pénz évszázadait tekintjük át a kezdetektől, kitérve politikai és gazdasági szerepére, a pénzkészítés technikájára és művészetére. Az első részben Weisz Boglárka a független magyar pénzverés kezdeteit és az Árpádok korát tekinti át.
ÉVFORDULÓK
680 éve történt a crécyi csata, 160 éve nyitotta meg kapuit a Pesti Állatkert, és 130 éve született Márton Áron püspök. Az augusztusi események közül Kovács Szabolcs válogat.
CIGÁNYOK IDEJE
Hajnáczky Tamás Attila a hazai cigányság 20. századi történetének mozaikdarabjait illeszti össze, a „roma hangok” megszólaltatásával. A második részből kiderül, mit gondoltak az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben és a Horthy-korban a vándorló cigányokról és letelepítésükről.
SZABADSÁG-LEVELEK
Nyáry Krisztián szemtanúk vallomásaira támaszkodva vezet végig az 1848–1849-es forradalmi eseményeken. A hatodik cikk 1849 késő tavaszának és nyarának eseményeit idézi fel, az oroszok betörésének és Petőfi Sándor utolsó napjainak eseményeivel.
A FORRADALOM IDEGENLÉGIÓSAI
Varga Krisztián azokat a külföldi önkénteseket állítja elénk, akik az 1936 júliusában kirobbant spanyol forradalomban és a polgárháborúban harcoltak.
IZRAELI–PALESZTIN ELLENTÉT
Az izraeli–palesztin konfliktus háttértörténetéből ezúttal az 1994. évi Nobel-békedíjhoz vezető béketárgyalásokat és a hebroni tömegmészárlás következményeit vesszük végig.
KI GONDOLNÁ?
Történelmi érdekességek és új felfedezések.
ℹ️ Keresse a lapot az újságárusoknál és a nagyáruházakban, valamint a benzinkutakon! Amennyiben nem találja a magazint, úgy kérjük kattintson a lapkeresőre, majd írja be a lap nevét. Ezt követően település szerinti bontásban láthatja azokat az elárusítóhelyeket, ahol biztosan kapható: Lapkereső
Korábbi lapszámainkat ide kattintva tekintheti meg.
