BBC HISTORY 2024/05.
80 évvel ezelőtt, 1944 májusában kezdődött a magyarországi zsidók deportálása, amelynek végeredményeként német feljegyzések szerint 437 402 magyar zsidót deportáltak, a többségük haláltáborokban pusztult el. Kik voltak az elkövetők? Milyen szerepet játszottak a magyar hatóságok és Horthy Miklós kormányzó? Mivel igazolták az antiszemiták és a nácik a zsidók jog- és vagyonfosztását? Mekkorára becsülték a megszerezhető zsidó vagyont? Hogyan dolgozták fel a túlélők tapasztalataikat a világháború után? Mennyi az igazság Sztehlo Gábor embermentésének mítoszából?
A holokauszttal kapcsolatos bevett történelmi toposzokat legújabb kutatásaik alapján cáfolják és gondolják újra magyar történész szerzőink.
Turbucz Dávid teszi mérlegre Horthy Miklós felelősségét, aki eleinte nem állt távol a radikális antiszemitáktól, később viszont különbséget tett „jó és „rossz” zsidók között.
Molnár Judit bizonyítja, hogy a csendőrségnek meghatározó szerepe volt 1944-ben a zsidónak minősített magyar állampolgárok haláltáborba deportálásában.
Bolgár Dániel nyomozta ki, hogy mennyire valósak az antiszemiták által megszerezni vágyott zsidó vagyon nagyságáról szóló egykorú „adatok”.
Kende Tamás rávilágít: Sztehlo Gábor evangélikus lelkész befolyásos támogatói nem teljesen önzetlenül ajánlották fel ingatlanaikat oltalomhelyként
A vészkorszakról szóló szépirodalmi művek, beszámolók nem értéktelenségük miatt ítéltettek feledésre az államszocializmus idején, állítja Kisantal Tamás.
TOVÁBBI CIKKEK
KLEOPÁTRA GYŐZTES LÁNYA: Jane Draycott elmondja, hogyan változtatta diadalmas uralkodássá tragikus örökségét Kleopátra Szeléné, Marcus Antonius és Kleopátra lánya.
SIKERRE ÍTÉLVE: A trianoni Magyarországnak égető szüksége volt a Népszövetség hitelére. Peterecz Zoltán ismerteti az 1924-ben kezdődő pénzügyi talpra állás történetét.
A LEGYŐZÖTT ARMADA: Geoffrey Parker számol be arról, hogy mi történt az angol és a spanyol flotta 1588-as végzetes összecsapásánál. Vajon a spanyol invázió kezdetektől kudarcra volt ítélve? Dan Snow árulja el, miben különbözött a két ellenséges flotta felkészülése, és mi döntött a végén.
NŐI NAPLÓK: Több évszázad naplói sok mindent felfednek a nők életéről. Sarah Gristwood a történelem legérdekesebb, de mindeddig figyelmen kívül hagyott naplóit lapozza fel.
A JÁRVÁNYOK TERJEDÉSE ÉS A TUDOMÁNY FELEMELKEDÉSE: Simon Schama elmondja, hogy a 18–19. században a tudósok komoly társadalmi ellenállással szembesültek a himlő, a kolera és a pestis leküzdésében.
ROVATAINK
ÚJ SOROZAT – SORSDÖNTŐ HÓNAPOK: Hermann Róbert a szabadságharc históriájából Buda 1849. májusi visszafoglalását eleveníti meg és értékeli a tavaszi hadjárat eredményeit.
ÉVFORDULÓK: A májusi évfordulók közül Csunderlik Péter kettőt választott ki: 100 éve nevezték ki az FBI élére J. Edgar Hoovert és 45 éve lépett hivatalba Margaret Thatcher, a „Vaslady”.
HADVEZÉREINK: Paksa Rudolf a hungaristák pedáns szobatábornoka, Beregfy Károly pályafutását ismerteti.
TÖRTÉNELMI VÁROSOK: Bettany Hughes öt olyan helyet választott ki Isztambulban, amelyek a város gazdag és viharos múltjáról árulkodnak.
HELLÁSZ CSILLAGAI: Kertész István az ókori görög világ legjelesebb alakjai közül Spárta rendíthetetlen harcosát, II. Agészilaosz királyt mutatja be.
KI GONDOLNÁ? Történelmi érdekességek és új felfedezések.
