BBC HISTORY 2023/9.
A világtörténelem egyik leggazdagabb örökségét, káprázatos kincseket és kulturális értékeket hagytak maguk után. De ki fizette meg ennek az árát? Mi igaz a fáraók öndicsőítő felirataiból, emlékműveiből? Hogyan fejtették meg a hieroglifák titkát és fedezték fel Tutanhamon sírját?
Egyiptológus szerzőink négy cikkben válaszolják meg a fenti és az ide kapcsolódó kérdéseket.
A XVIII. dinasztia káprázatos kincseket hozott létre. Ám Guy de la Bédoyère szerint a csillogó homlokzat mögött egy brutalitásra, egyenlőtlenségre és döbbenetes mértékű korrupcióra épülő társadalom rejtőzött.
II. Ramszesz zseniálisan reklámozta magát. Toby Wilkinson azonban felteszi a kérdést: vajon az egyiptomi „királyok királyának” teljesítményei valóban igazolják ezt a felhajtást?
A rosette-i kő 1799-es felfedezése életet lehelt egy régóta lehetetlennek tartott kutatásba: az egyiptomi hieroglifák megfejtésébe. A kód feltörésében két vetélytárs versengett az elsőségért.
Amikor Howard Carter megtalálta Tutanhamon sírját, a régészet hőse lett. A brit egyiptológus azonban nem ismerte el annak érdemét, akinek e történelmi felfedezést igazából köszönhette.
KUN BÉLA-LEGENDÁK- Az ördögi figurától a cukrot szopogató mesügéig sokféle módon ábrázolták a Tanácsköztársaság tényleges vezetőjét. Csunderlik Péter nézett utána, hogy mennyi alapja van a Kun Bélával kapcsolatos legismertebb történeteknek.
ÚJKORI GLOBALIZÁCIÓ: FÉNYEK ÉS ÁRNYÉKOK – London a 16. században megnyitotta kapuit a jövevények előtt, a marokkói követektől kezdve az indián törzsfőnökökig. Jerry Brotton feltárja, hogyan formálták a külföldi látogatók a korabeli angol fővárost, és mi történt velük, ha beütött a baj.
NDK: A lehetőségek hazája? – A gazdasági nehézségek és a kegyetlen elnyomás mellett Kelet-Németország a remény és a lehetőségek országa is tudott lenni. Vitára serkentő cikkében egy német történész, Katja Hoyer igyekszik színesre festeni az NDK-ról kialakult egyszínű képet.
ROVATAINK
BUDAPEST TÖRTÉNETE – A 150 évvel ezelőtti városegyesítésre emlékezve, hat fejezeten keresztül ismertettük Budapest történetét. Az utolsó részben Valuch Tibor idézi fel a második világháború végétől a rendszerváltásig terjedő időszak jellegzetes fővárosi hangulatát és jelenségeit.
ÉVFORDULÓK – Csunderlik Péter három fontos eseményről ír: 120 éve született Theodor Adorno, a „kultúripar” kritikusa, 50 éve hajtotta végre katonai puccsát Augusto Pinochet Chilében és 40 éve lőtt le a szovjet légvédelem egy dél-koreai utasszállítót.
A HONFOGLALÓ MAGYAROK – Interjúsorozatunkban a honfoglaló magyarokat mutatjuk be a téma legavatottabb szakemberei segítségével, akik tudományáguk legújabb eredményeit összegzik. A kilencedik részben Kenessei András a vándorlás során keleten maradt magyarokról kérdezi Németh Endrét és Fehér Tibort.
VELÜNK OMLÓ TÖRTÉNELEM – Magyarország – ezer csodája mellett – a kastélyromok földje is. Most záruló sorozatunkból ezek közül mutattunk be néhányat. Az utolsó részben a galgamácsai királyi vadászkastélyról és a műromok építésének egykori divatjáról írunk.
RÓMA CSÁSZÁRAI – Sorozatunkban a Római Birodalom legismertebb egyeduralkodóit elevenítettük meg, a császárságot megalapozó Julius Caesartól Nagy Constantinusig. Az utolsó cikkben Constantinust, a keresztények bajnokát mutatjuk be.
KI GONDOLNÁ? – Alig ismert sztorik, izgalmas históriák, új eredmények.
Már kapható az újságárusoknál, a nagyáruházakban és a benzinkutakon!
Kedvezményes előfizetés: Kocsis Kiadó
Digitális magazinunkat ide kattintva vásárolhatja meg.