BBC HISTORY 2024/02.
Mi volt a Pax Romana, a római béke gazdasági és katonai ára? Hogyan bánt el Róma a lázadókkal? Miért és meddig terjeszkedtek a birodalom határai? Milyen élet és halál várt a császárokra? Mi volt a legfőbb propagandafegyverük?Mindezekről a dilemmákról neves történész, régész és klasszika-filológus szakértők írnak a lapban.
Augustus Kr. e. 9-ben avatta fel Rómában a Béke Oltárát (Ara Pacis), amellyel hivatalosan is jelezni kívánta minden alattvalójának: a princeps vezérletével a birodalom békét, biztonságot és jólétet, vagyis „aranykori” állapotokat hozott el minden alattvalója számára. Mit jelentett ez a gyakorlatban? Grüll Tibor értékel.
A káprázatos új városok és nyüzsgő tengeri útvonalak mögött halálos, ellenállhatatlan erőszak kísértett, fejti ki Tom Holland.
Caesar első inváziójától Hadrianus falának megépítéséig Róma többször is megpróbálta uralma alá hajtani Britanniát. Interjú Richard Hingley-vel.
Mary Beard arról beszél, hogy milyen lehetett a római császárok élete, a csúcsra vezető úttól a szinte elkerülhetetlen szörnyű végig.
Vajon az ókorban ugyanúgy tekintettek a Colosseumra és az amfiteátrumokra, mint a modern kor embere? Tényleg ezek voltak Róma legfontosabb propagandafegyverei? Pálfi Ádám avat be a titokba.
TOVÁBBI CIKKEK
ÚTONÁLLÓK, KALÓZOK A 18. SZÁZADBAN: Egy 1734-ben megjelent rendkívüli életrajzi könyv reflektorfénybe állította az útonállókat, kalózokat és gyilkosokat. Sam Willis világít rá az ellentmondásokra.
TÁBORNOKOK ÉS POLITIKUSOK A NAGY HÁBORÚBAN: Bihari Péter az első világháború jelentős német és francia hadvezéreinek, döntéshozóinak példáján keresztül a hadviselés politikai és katonai szempontjairól értekezik.
A KORONA ÉS A VALÓSÁG: Annie Sulzberger, A korona című televíziós sikersorozat vezető kutatótörténésze beszél a kutatási folyamatról és a brit királyi család életének nyilvánosság elé tárásáról.
A J’ACCUSE ÉS A DREYFUS-BOTRÁNY: Ádám Péter tekint vissza Émile Zola a Dreyfus-botrányhoz kapcsolódó nyílt levelére és bírósági meghurcolására.
PATRIARCHÁTUS ÉS EGYENLŐTLENSÉG: Milyen régre vezethető vissza a férfiak dominanciája? És hogyan alakult ki először? Angela Saini nyilatkozik.
A FÉNY VÖLGYE: Különleges áldozati szobrok kerültek elő az 1970-es évek elején Szombathely környékén, Sé községben. A kezdeti feltárást vezető Károlyi Mária meséli el az ásatás körülményeit és páratlan eredményeit.
ROVATAINK
KISPESTI ÉLETKÉPEK: A kispesti tömeg- és élsport szerény kezdeteit és későbbi komoly sikereit, Puskás és Bozsik feltűnését Siklós Zsuzsa eleveníti fel.
ÉVFORDULÓK: A februári évfordulók közül Csunderlik Péter hármat választott ki: 100 éve halt meg Woodrow Wilson amerikai elnök, 120 éve robbant ki az orosz–japán háború és 70 éve hunyt el az irodalmi Nobel-díjra jelölt Herczeg Ferenc
HADVEZÉREINK: Hermann Róbert idézi fel a komáromi hős, Klapka György kudarcokkal és sikerekkel teli pályafutását a szabadságharcban és a száműzetésben.
ÚJ SOROZAT – MUSZLIMOK EURÓPÁBAN: Sorozatunkban a mai Európa társadalmát alapjaiban érintő és megosztó jelenség, a muszlimok bevándorlásának, jelenlétének néhány fontos háttértényezőjét ismertetjük.
TÖRTÉNELMI VÁROSOK: A görög főváros a demokrácia bölcsőjeként vonult be a világtörténelembe. Paul Cartledge öt helyszínt mutat meg, amelyek Athén rég- és közelmúltjához kötődnek.
HELLÁSZ CSILLAGAI: Kertész István az ókori görög világ legjelesebb alakjai közül a makedónok első „nagy” királyát, I. Alexandroszt mutatja be.
KI GONDOLNÁ: Történelmi érdekességek és új felfedezések