Cikkünkben öt meglepő tényt osztunk meg a vikingekről, a középkori Skandinávia rablóiról, kalózairól és kereskedőiről.
1. A viking esküvőhöz egy ágyra és nyolc emberre volt szükség
A középkori Izland lakói leginkább sagáikról – viking őseikről szóló életteli történeteikről – ismertek. Pedig törvénykönyvük is volt, és törvényeikből kiderül egy különös házassági szokás, amely rávilágít az izlandi közösség társadalmi nemi viszonyaira.
Ahhoz, hogy a házasság törvényes legyen, a vőlegénynek hat tanú szeme láttára, „fedetlen testtel” egy ágyba kellett bújnia újdonsült feleségével. Az elgondolás, hogy a házasságnak ily módon tanúi voltak, biztosította, hogy az egyesülésből származó gyermekeket törvényesnek tekintsék, ami fontos dolog volt a vagyon öröklése és a család becsülete szempontjából. Ágyasok tartása végül is korántsem volt szokatlan, a női szolgák szexuális kihasználása pedig láthatóan annyira elterjedt, hogy az ilyesmit aligha tartották érdemesnek arra, hogy a sagákban feljegyezzék.
Mindezt érdemes észben tartanunk a svédországi Birkában feltárt viking temető esetében, ahol az egyik sírban fegyverek tömegével együtt talált csontvázról kiderült, hogy az elhunyt nő volt. Sok viking nő nagyobb szabadsággal rendelkezett, mint más nők Európában. Hatalmuknak mégis voltak korlátai. Talán éppen ezen korlátok miatt fejezte ki férfi harcosként az identitását a Birkában eltemetett személy?
2. A vikingek korábban tértek át a kereszténységre, mint gondoltuk
Kr. u. 965 körül Kékfogú Harald (958-tól dán, 976-tól norvég) király merész – és meglepő – kijelentést tett. A Jütland-félszigeten fekvő Jellingben felállított rúnakövön az uralkodó kinyilvánította, hogy ő „minden dánt kereszténnyé tett”. Ez volt a kereszténységre vonatkozó legkorábbi „hivatalos” állítás a viking kori Skandináviában.
Ez tehát azt jelenti, hogy a 10. század végéig a kereszténység nem tett szert nagy vonzerőre viking földön? Valószínűleg nem, mivel 2016-ban a dán Fyn-szigeten egy fémdetektoros kutató egy feszületet formázó skandináv aranyfüggőt talált, amely a 10. század elejéről származik.
Két évszázaddal korábban, a 800-as évek elején Szt. Anskar (Szent Oszkár) frank püspök missziót vezetett Skandináviába, amely a hagyomány szerint nem sok sikerrel járt. Az aunslevi feszület viszont azt mutatja, hogy Anskar igyekezete, vagy talán a keresztény országokból visszatérő vikingek hatása végül eredményre vezetett.
🔒 Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!