A BBC History 2024/12. lapszám fő témája: Vikingek – hősök vagy rablók?
A vikingek három és fél évszázadon keresztül tartották izgalomban Európát, hiszen a Skandináviából kirajzó csapatok elsőként jutottak el Amerikába, de Kijevtől Londonig, Bizánctól Szicíliáig, Észak-Afrikától a Szentföldig mindenütt voltak harcosaik, portyázóik, kereskedőik. Még a magyarokkal is kapcsolatba kerültek.
Véres támadások, fényes haditettek, káprázatos műalkotások fűződnek a nevükhöz, amelyek több mint egy évezreddel később is fogva tartják a képzeletünket. De mi igaz a róluk költött legendákból? Pogány rablók vagy a kereszténység hős élharcosai voltak? Hogyan éltek, gondolkoztak, szerettek? Milyen tévképzeteket őrzünk róluk – és mi az igazság? Erről szól a BBC History decemberi számának hat cikkből álló összeállítása, amelyben a vikingek jeles magyar és külföldi szakértői fejtik ki véleményüket.
A lapszám tartalmából
VIKINGEK ÉS MAGYAROK – Hogyan kerültek kapcsolatba egymással? Alávetette egyikük a másikat? Font Márta a magyarok és vikingek 9–10. századi kelet-európai történetét tekinti át.
RÚNÁK REGÉI – Eleanor Barraclough fejti meg a szerelemről, vágyról, utazásokról és tragédiákról szóló ezeréves viking történeteket elbeszélő rúnákat.
A VILÁG, AHOGYAN A VIKINGEK LÁTTÁK – Alicia Maddalena és Matthew Townend villantja fel előttünk a vikingek világképének jellegzetességeit.
SIKERES, SZERENCSÉS ÉS KEGYETLEN HARCOSOK – Judith A. Green arra mutat rá, hogy a viking eredetű normannok rendkívül összetett szerepet játszottak Európa történetében.
NORMANNOK AFRIKÁBAN – Levi Roach elmeséli a Földközi-tenger déli partjai mentén folytatott hódítás és az észak-afrikai normann királyság történetét.
ÖT DOLOG, AMIT (TALÁN) NEM TUDTUNK A VIKINGEKRŐL – Ryan Lavelle öt meglepő tényt oszt meg a középkori Skandinávia rablóiról, kalózairól és kereskedőiről.
MIÉRT HÁBORÚZUNK ÁLLANDÓAN? – Az emberiség évezredek óta folyamatos háborús konfliktusban él. A történészek igyekeznek választ találni arra, hogy miért. Richard Overy írása.
A „VÖRÖS III. RICHÁRD” – A kínzásokat elítélte, humánusabbnak tartotta az agyonlövést. Csunderlik Péter ismerteti a kommün egyik legkülönösebb figurája, Korvin Ottó emlékezetét.
ILLEMHELYEK ÉS SZOKÁSOK – A római latrináktól a középkori közös mellékhelyiségeken át a 19. századig David Mushgrove veszi végig a változó illemhely-szokásokat.
LEKÖSZÖNŐ FRANCIA ÁLLAMFŐK – Van-e esélye annak, hogy Emmanuel Macron megfogadja néhány elődje példáját és lemond? Ádám Péter veszi végig a történelmi előzményeket.
EGY VALÓSZÍNŰTLEN DIADAL – Az első keresztes hadjárat látszólag leküzdhetetlen akadályokat teljesített. Emily Briffett kiderítette, mi volt a Jeruzsálem elfoglalásával végződő siker titka. „EGYRE NEHEZEBB ELMONDANI EZT A TÖRTÉNETET” – Simon Sebag Montefiore vall arról, hogy miért kellett a közelmúlt és napjaink eseményeivel kiegészítenie a Közel-Kelet és Jeruzsálem háromezer éves történetéről szóló városkrónikáját.
ÚJ SOROZAT – BÁMULATOS ÉLETRAJZOK – Eugene Byrne ismerteti Harry Grindell Matthews, a „halálsugár” feltalálója életét, aki legalább akkora zseni volt, mint amekkora szélhámos.
ÉVFORDULÓK – A decemberi évfordulók közül Csunderlik Péter hármat választott ki: 130 éve ítélték el Dreyfus kapitányt, 70 éve ért véget a McCarthy-korszak és 60 éve kapott Nobel-békedíjat Martin Luther King.
HADVEZÉREINK – Pollmann Ferenc a hadtörténészként kimagasló és az isonzói csatákban is harcoló Bánlaky József pályafutását vázolja fel.
TÖRTÉNELMI VÁROSOK – Dél-Afrika legrégibb városa a mérhetetlen gazdagságtól a megosztottságig sok mindent átélt. Vivian Bickford-Smith Fokváros változatos múltját bemutató öt helyet javasol.
KI GONDOLNÁ? – Történelmi érdekességek és új felfedezések.