ℹ️ Kedves Olvasónk! Ez a cikk a History Magazin archívumából származik. Amennyiben a legfrissebb tartalmainkat szeretné olvasni, úgy kérjük fizessen elő vagy vásárolja meg az aktuális lapszámot.
A Hezbollah egy libanoni síita milícia és politikai csoportosulás, melynek gyökerei az 1980-as évekre nyúlnak vissza. Alapvetően Izrael és a vele szövetséges keresztény milíciák ellen jött létre a libanoni polgárháború utolsó szakaszában, fő ellenségének Izraelt és az Amerikai Egyesült Államokat tekinti, míg legfontosabb szövetségese és támogatója a szintén síita Irán. A Hezbollah évtizedeken át Libanon legfontosabb politikai és katonai erejének számított, vezetője 1992-től 2024-es likvidálásáig Hasszán Naszrallah volt.
Előzmények
Libanonban egy szektariánus polgárháború tört ki 1975-ben. Ennek legfontosabb szereplői a különféle keresztény milíciák (melyet Izrael is támogatott) és az országban állomásozó palesztin fegyveres szervezetek (kiemelten a Jasszer Arafat által vezetett Palesztin Felszabadítási Szervezet, PFSZ) voltak. Izrael már 1978-ban is hajtott végre korlátozott katonai műveletet Dél-Libanonban, a palesztin fegyveresek által jelentett fenyegetés miatt azonban 1982-ben egy teljeskörű katonai invázió mellett döntöttek. Ez vezetett az első libanoni háborúhoz, melynek során az ország jelentős területe izraeli megszállás alá került. Bár Libanon nagyobbik részéről az izraeli haderő 1985-re kivonult, Dél-Libanon egészen 2000-ig izraeli megszállás alatt maradt. Noha az elsődleges célt sikerült elérni, a PFSZ fegyveresei elhagyták az ország területét, Izraelnek rövidesen egy nem várt fenyegetéssel kellett szembenéznie.
Az 1980-as évek elején a dél-libanoni síita vallási vezetők között körvonalazódni kezdett egy katonai szervezet. Ennek alapját az Imad Mugnije által vezetett Iszlám Dzsihád Szervezete képezte, akinek nevéhez két jelentős terrortámadás is kötődött 1983-ban: áprilisban a bejrúti amerikai nagykövetséget robbantották fel, melynek 63 halálos áldozata volt, októberben pedig a külföldi, elsősorban amerikai és francia katonáknak otthont adó bázisokat a bejrúti reptér közelében, mely összesen 307 katona halálát okozta.
A Hezbollah megalakulása
A Hezbollah (nevének jelentése „Allah Pártja”) hivatalos létrejöttének 1985-öt tekintik, mikor közzétette első nyilvános kiáltványát. Ebben lefektették a szervezet ideológiai alapjait, melyet a következő alapelvek határoztak meg: a nyugati befolyás visszaszorítása, Izrael megsemmisítése, egy síita érdekvédelmi szervezet létrehozása, mely szoros kapcsolatokat ápol az 1979-es iszlám forradalmat követően hatalomra került iráni vezetéssel. A szervezet kiépítésekor az iráni mintát vették alapul, vélhetően ennek megvalósításában az iráni Forradalmi Gárda is tevékenyen részt vett.
Létrejöttét követően a szervezet a leginkább a dél-libanoni területeken vállt aktívvá, ahol folyamatosan hajtott végre fegyveres támadásokat és terrorcselekményeket a megszálló izraeli csapatok és a velük szövetséges keresztény milíciák ellen. Ez végül 2000-ben Izrael kivonulásához vezetett, ám sajátos módon a szervezet legerősebb bázisa azóta is az ország déli része. A Hezbollah vezetője 1992-től egy befolyásos síita imám, Hasszán Naszrallah lett, aki iráni mintára a legfőbb vallási vezető imázsát építette fel.
A libanoni polgárháború 1990-es lezárását követően a szervezet aktív szereplőjévé vált a libanoni politikának, ezzel együtt az Izrael ellenes retorikája is nagyobb teret kapott. 2006-ban, a Hezbollah egy támadására válaszul Izrael ismét benyomult Dél-Libanon területére, ám nem sikerült megtörnie a szervezet erejét.
A 2000-es évek második felétől Libanon legerősebb politikai szereplőjévé vált. Míg több esetben a mindenkori libanoni kormányokban és törvényhozásban is részt vett, rendelkezett saját médiával, saját karitatív hálózattal, a Hezbollah saját fegyveres ereje pedig sokkal erősebb, mint a hivatalos libanoni hadsereg. Ugyanakkor a szervezetet Izrael, az Egyesült Államok, az Európai Unió országai és az Öböl-menti szunnita monarchiák terrorista szervezetként tartják nyilván.
A Hezbollah külpolitikája
Izrael ellenességén kívül a Hezbollah külpolitikájának legfontosabb eleme síita mivolta. Szoros szálak kötik Iránhoz, fontos eleme az iráni vezetés által propagált „Ellenállás tengelyének” (Dzsabhat al-Mukavamma) a szíriai és iraki rezsimmel valamint a jemeni Húszi Mozgalommal együtt.
A Hezbollah fegyveres szárnya beavatkozott a 2011-ben kitört szíriai polgárháborúban az Aszad-rezsim oldalán, ahol kiemelt szerepe volt Homsz város visszafoglalásában. Később Szíriában és Irakban is jelen voltak a szervezet fegyveresei és részt vettek az Iszlám Állam elleni harcokban. Izraelt nyugtalanította a Hezbollah (és Irán) szíriai jelenléte, ezért – bár alapvetően egyik oldalon sem avatkozott be a polgárháborúba – bizonyos időközönként légicsapásokat hajtott végre az ország területén a síita fegyveresek rovására.
Mikor a Hamász támadását követően kezdetét vette a Gázai övezet izraeli inváziója 2023 őszén, a Hezbollah rakétákkal kezdte lőni Izrael területét, retorikai szinten pedig támadással fenyegette az országot. Izrael légicsapásokkal, majd célzott likvidálásokkal válaszolt.
2023 és 2024 folyamán a szervezet több magas rangú vezetőjével is végeztek. 2024 szeptemberében váratlanul az izraeli hírszerzés és hadsereg teljeskörű támadást indított a Hezbollah ellen: egy légicsapásban, a szervezet vezetőjével, Hasszán Naszrallah-al is végeztek. A legújabb Izrael-Hezbollah konfliktus kifutása azonban még a jövő titka.
Szeretné rendszeresen olvasni a History Magazin tartalmait? Vásárolja meg az aktuális lapszámot, vagy válassza az előfizetést. Ez utóbbi a legkényelmesebb, leggazdaságosabb módja annak, hogy mindig kéznél legyen a legújabb lapszám!