Horror- és pornófilmek szereplőjeként vált világszerte hírhedtté Báthory Erzsébet, aki a fáma szerint meggyilkolt fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét. Mivel érdemelte ki a nemesasszony, hogy „női Drakulaként” emlékezzenek rá?
„Vannak, akik az egész történetet a megörökítő képpel együtt a mesék közé sorozzák; de ezeknek ellentmondanak az írott adatok. A történetbúvár segélyére jön a mesemondónak, s okmányokat fedez fel, amik nagy vonásokban vázolják azt a női jellemet, amelynek létezését tagadni nem lehet, megérteni nehéz. Bevégzett pöriratok tanúskodnak a történetről, anélkül, hogy azt földerítenék: megérthetetlen talányokat hagyva fenn, amik fölött a bíró sem mert ítélni.” Jókai Mór ezekkel a gondolatokkal vágott bele a „lőcsei fehér asszony”, Géczy Julianna történetének szépirodalmi feldolgozásba, aki a Rákóczi-szabadságharc alatt Lőcse elárulójaként híresült el, mivel ő engedte be a császári csapatokat a városba 1710. február 13-án, amiért 1714-ben mint összeesküvőt kínvallatásnak vetették alá és halálra ítélték.
Már Jókai is kibogozhatatlan történetre utal, aminek magjában az a „női jellem” áll, „amelynek létezését tagadni nem, megérteni nehéz”. Báthory Erzsébet történetével sem vagyunk másként. A 18. századtól terjedő és világhírre szert tett legenda szerint ő volt minden idők legeredményesebb tömeggyilkosa, aki fiatal, lehetőleg szűz leányok kínzására, végeredményben meggyilkolására specializálódott. A tudományos, elsősorban orvostörténeti, majd történeti kutatás a 20. század folyamán ezt a legendát igyekezett értelmezni, megmagyarázni; keresve a „gyilkos elme” kialakulásának okait. A 20. század végével indultak meg azok a történeti, jogtörténeti és történeti-antropológiai kutatások, amelyek már kétségbe vonták a legenda állításait, és egyre erőteljesebben hangoztatták, hogy a Báthory Erzsébetről kialakult legenda nem a valós képet mutatja. A 17. század elején játszódó események mögött hétköznapi szándékok, valós egyéni törekvések, akár még politikai szálak is húzódhatnak.
Báthory Erzsébet, a legenda
Báthory Erzsébet legendája, a valós események után bő száz évvel később, a 18. században született. Turóczi László jezsuita szerzetes 1729-ben készült el a Magyar Királyságot és uralkodóit bemutató könyvével (Ungaria suis cum regibus compendio data). Csejte városáról írva örökítette meg a vár és a település egykori tulajdonosának, Báthory Erzsébetnek tragikus és borzalmas történetét: „Báthory Erzsébet, aki házasságban élt Nádasdy Ferenccel, hogy ennek a férfinak elkötelezettje legyen, lemondott a katolikus szentségekről, és a luteránus hittel kötötte össze magát, amelyet férje vallott. Itt kezdődik bukása. Beszennyezte Isten hitét, hogy ezzel is férje kedvében járjon. Vénusz [ti. Báthory Erzsébet], akit szolgálók keze ékesít, szorgalmasan nézegeti magát a tükörben. Kezét minden munkától megkímélte, nem kell semmilyen kötelességet teljesítenie. Hiú módon körbe pillant, miközben a fésűnek a lehető legkíméletesebben kell a haját érintenie. (…) E munka közben esik meg, hogy egyik elővigyázatlan szolgálója megrántja az elragadó Héra haját. Erzsébetben felforr a düh, büntetésképpen azonnal szájon vágja a lányt. A lány vére kiserken, egy csepp az úrnő arcára hull, ő egy vászonnal letörli azt, és a helye – elámulva mondhatjuk! – részben megszépül. Közelebbről is megnézi, és csoda tárul eléje: az a hely vonzóbb lett. Ilyen erős lenne az emberi vér? Az ördögtől megszállt nők ravasz művészete láttán szeme felragyogott. Erzsébet e felismerést követően becstelenül kezd gondolkodni külleméről. Micsoda? Ha ilyen kismennyiségű vér ilyen nagy finomságot kínál, mi mindenre lenne képes, ha teljesen átitatna?”
Turóczi feltehetőleg a lokális szájhagyományt és a történelmi forrásokat keverve teremtette meg az „ördögtől megszállt” Báthory Erzsébet mítoszát. Írása több helyen is téved: Báthory Erzsébet sohasem volt katolikus, ahogy bátyja, ecsedi Báthory István országbíró, úgy ő is református volt. Férje, Nádasdy Ferenc evangélikus volt, a házaspár az evangélikus egyházat támogatta. A jezsuita szerző számára a legnagyobb bűn a kárhozat felé vezető utón a katolikus egyház elhagyása volt. Története így egyszerű tanmese, amely a protestánsokat egyértelműen az ördög lehetséges szövetségeseiként ábrázolta. Turóczi természetes módon képviselte egyháza rekatolizációs törekvéseit.
A történet egyéb elemei is a kor ponyvairodalmának ismert toposzai voltak: a gonosz úrnő, a kiszolgáltatott szolgáló számos, napjainkra mesévé szelídülő rémtörténet hősei. Mindez azonban még nem volt elég ahhoz, hogy Báthory Erzsébet alakja negatív kultikus hőssé emelkedjen. A reformáció által megrontott, az ördög mesterkedéseinek kiszolgáltatott asszony – állítja Turóczi – a legősibb emberi vágyat, az örök fiatalságot, végeredményben az örökéletet akarja beteljesíteni. Hívő keresztény ember egyedül Krisztusban nyeri el az örökéletet, az ördög a női hiúságot kihasználva térítette el Báthory Erzsébetet erről az útról.
A vér, a megkínzott fiatal lányok vére, az örök fiatalság ígéretét hordozza ebben a „tragica historiában”. Báthory Erzsébet nem egyszerűen hiú nő, hanem a „női Faust”, aki szerződik az ördöggel, hogy vágyát a fiatalság és örökélet után beteljesíthesse. „Ez a nőszemély az ártatlan leányzók pusztulásának okozója, amit azok a régi költők jegyeztek fel a történelemben, akik ilyesmit egyetlen férfiról sem mertek kitalálni. De ebben az egyetlen nőszemélyben felfedezték a saját hasonmása iránt érzett pusztító szerelmet. Az igazság az, hogy semmi sem közepes a nőben: vagy jó, vagy gonosz” – ahogy Lengyel Tündével írtuk a Báthory Erzsébet – Egy asszony élete című 2010-es könyvünkben.Így lett – talán Turóczi minden szándéka ellenére – Báthory Erzsébetből tömeggyilkos. Báthory Erzsébet története Bél Mátyás monumentális művében (Notitia Hungariae novae historico-geographica, 1742) bukkan fel újra.
🔒 Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!