Mária Magdolna alakját a Biblia egyik legismertebb női szereplőjeként évszázadokon át számos tévképzet övezte: tartották Jézus feleségének, démonoktól megszállt asszonynak, sőt szexmunkásként is emlegették. Félreértelmezett szerepe és hibás interpretációja miatt azonban annak ellenére is csorbult a megítélése, hogy a feltámadás hírét elsőként ő vitte tovább.
Életének legfőbb forrásai Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai, ahol Jézus körének egyik tagjaként jelenik meg. Nagy szerepe volt a Jézus halálát és feltámadását követő történésekben, hiszen ő találta meg az üres sírt, majd kente meg Jézus holttestét. Az evangélisták között az említett történésekkel kapcsolatban konszenzus van, viszont a részletekben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Lukács szerint Mária Magdolnát démonok szállták meg, míg más leírásokban azt olvashatjuk, hogy jelen volt Jézus keresztre feszítésénél. A nem kánoni evangéliumok (szerk. megjegy: olyan korai keresztény írások, amelyek nem részei az Újszövetségnek) alapvető ellentmondásokkal számolnak be Jézus és Mária Magdolna kapcsolatáról. Egyes esetekben közeli kapcsolatról olvashatunk, míg mások ennek ellenkezőjét állítják. James R. Strange, az alabamai Samford Egyetem professzora szerint „a férfi tanítványok elutasítóak vele szemben, mert nő”, ami választ adhat a negatív ábrázolásmódra, illetve a sok esetben egymást megcáfoló beszámolókra. Mária életútjának megismerését tovább nehezíti, hogy sokan összetévesztik Betániai Máriával, egy másik bibliai alakkal.
Mária Magdolna megjelenítése számos formában fellelhető, a legismertebb ezek közül szexmunkásként való ábrázolása.
A narratíva egy tévképzetből alakult ki, aminek hatására a legtöbb ember fejében talán ma is ekképp jelenik meg Mária Magdolna. 591-ben I. Gergely pápa összemosta Máriát és egy olyan alakot, akit Lukács evangéliumában „bűnösként” emlegetnek. Semmilyen konkrét bizonyíték nincs arra, hogy ez igaz lenne, viszont az efféle allegációkat nehéz lemosni egy olyan személyről, akinek életéről alig tudunk valamit.
Az írott szövegek mellett a kutatók nagy figyelmet fordítanak a régészeti vizsgálatokra is, amelyek segítséget nyújthatnak Mária Magdolna életét és szerepét körülölelő kérdések megválaszolásában. Strange szerint egy ókori személy létezésének egyértelmű bizonyítéka lehet egy zsinagóga mozaikpadlóján, vagy egy szarkofágon lévő felirat. Viszont annak az esélye, hogy közel 2000 éves leletek ilyen sértetlenül fennmaradjanak, illetve, hogy a régészek megtalálják őket viszonylag csekély. A kutatók első lépésként Mária Magdolna születési helyét kívánták beazonosítani, hiszen ott mutatkozhat a legnagyobb esély különböző régészeti leletek és bizonyítékok megtalálására. Nevéből kiindulva születési helye Magdala lehet, azt viszont már a korai teológusok sem tudták, hogy pontosan hol helyezkedik el ez a település. A legtöbben a Galileai-tenger partja (szerk. megjegyz: ma a Kineret-tó elnevezés a leggyakoribb, a Bibliában Genezáreti-tó elnevezés volt használatos) mentén sejtették a várost.
A 6. századra a korai keresztények már egy konkrét helyszínt kezeltek „Magdala” -ként, egy ókori város romjainál, a tenger nyugati partján. Annak ellenére, hogy van egy valamennyire elfogadott és meghatározott helyszín, ahol „Magdala” létezhetett, a kutatók továbbra sem biztosak abban, hogy Mária itt születhetett. Schrader Polczer, a Villanova Egyetem Újszövetség-adjunktusa szerint hibás terminus a gyakran használt „Magdalai Mária” elnevezés, mivel az evangéliumírók közül senki sem hivatkozott rá így. A Magdolna egy tiszteletbeli cím is lehetett (Mária, a toronyszerű), nem feltétlenül a származási helyre utal.
Mária Magdolnához szorosan köthető régészeti bizonyítékok jelenleg nincsenek, a válasz nélkül maradt kérdések pedig teret adnak különböző hipotézisek megjelenésének. Az eltérő narratívák szerint, amelyek a tudományos közösségben egyelőre hiteltelennek bizonyultak, Mária földi maradványait Franciaországban vagy Jeruzsálemben kellene keresni.
Kielégítő választ adhat egy egyiptomi papirusztekercs-töredék (P.Oxy 5577), amely alátámaszthatja, hogy Mária Magdolna Jézus egyik legközelebbi tanítványa volt.
Polczer szerint „az új töredék alátámasztja ezt, mivel Jézus egy Mária nevű nőt tanít arra, hogyan váljon ‘az örök, romolhatatlan fény képmásává’.” A probléma ezzel csupán az, hogy a papirusz nem azonosítja a tanított személyt egyértelműen Mária Magdolnaként, akinek ezáltal élete és Jézus Krisztushoz köthető szerepe továbbra is rejtély marad. A jelenlegi állás szerint nincsenek egyértelmű bizonyítékok születési helyéről, családjáról és Jézus Krisztus feltámadása utáni életéről sem.
Miért ilyen forró téma mégis Mária életének kutatása? Egy sokáig félreértett történelmi alak volt, akinek élete bepillantást engedhet a kereszténység történetébe és nem utolsó sorban Jézus Krisztus életének eddig nem ismert részeibe. Mária szerepének évszázados félreértésében találhatunk pozitívumot is, hiszen neve összefonódott a társadalom peremére szorult, kiszolgáltatott és kitagadott emberekkel.
Szeretné rendszeresen olvasni a History Magazin tartalmait? Vásárolja meg az aktuális lapszámot, vagy válassza az előfizetést. Ez utóbbi a legkényelmesebb, leggazdaságosabb módja annak, hogy mindig kéznél legyen a legújabb lapszám!
