A Platón által Kr.e. 360. körül életre keltett Atlantisz története széles körben ismertté vált az évszázadok során. A virágzó, gazdag birodalomról szóló beszámoló nem csak a történészeket foglalkoztatta, hanem emberek ezreinek fantáziáját is megmozgatta a történelem során.
A szigetországról Platónnál olvashatunk két leghíresebb dialógusában, a Timaioszban és a Kritiászban. A görög filozófuson kívül jelenleg nincs olyan hitelesnek vélt forrás, amely hasonlót említene. Platón szerint a félistenek által alapított Atlantisz egy Kr.e. 9600 körüli utópisztikus civilizációnak adott otthont, amely Poszeidón görög isten védelme alatt állt. Az Atlantisz nészosznak, azaz Atlasz szigetének nevezett civilizációt nem az emberi teljesítmény csúcsának, hanem Athén fiktív ellenlábasaként képzelte el. A koncentrikus gyűrűkből álló szigetország lakói a terület gazdag nemesfémkészleteinek és bőséges erőforrásainak köszönhetően jelentősen meggazdagodtak, aminek hatására vezetőik hiúvá váltak és el akarták pusztítani az ókori Hellász városállamait. A görög filozófus szerint ez a hatalomvágy okozta az ősi civilizáció vesztét: az istenek természeti katasztrófák sorát zúdították Atlantiszra, amelynek hatására az megsemmisült és elsüllyedt. Pontos földrajzi elhelyezkedését nem lehet egyértelműen megállapítani, bár különböző spekulációk és elméletek léteznek. Az ősi civilizáció hollétével kapcsolatban olvashatunk az Atlanti-óceánról, Svédországról, a Gibraltár-szoros környékéről, a Földközi-tengerről, de még az Antarktiszról is.
A szigetország történetének megalkotása során Platón számos olyan témára kitért, amelyekkel életművében is előszeretettel foglalkozott: az isteni és az emberi természet különbözőségével, az ideális társadalmak felépítésével, az emberi társadalom fokozatos romlásával. Atlantisz népe egy erkölcsös, hívő nép volt, amely a bőséges lehetőségek kiaknázásával egy fejlett, utópisztikus államot hozott létre. Az anyagi jólét viszont elpuhította a társadalmat, amely kapzsivá, kicsinyessé és erkölcsileg romlottá vált, amelynek következménye lett a szigetországot eltörlő isteni harag.
Napjainkban nincs olyan tudós, aki kiállna Atlantisz-mítosz valódisága mellett.
Azt azonban el kell ismerni, hogy az ősi civilizáció alaptörténete logikailag helytálló. Az emberiség történelme során többször is előfordultak olyan természeti katasztrófák, például árvizek és vulkánkitörések, amelyek civilizációk sorsát pecsételték meg. A logikai helytállóság, amely nem bizonyítja a történet valódiságát, tovább táplálja az Atlantisz mítoszt, amelynek megjelenése már a nagy földrajzi felfedezések korában is igen népszerűnek számított. A 15-16. században az új kontinensek felfedezésének köszönhetően az emberek világképe jelentősen megváltozott. Az ismert tér jelentősen kitágult, a mítosz pedig befogadhatóbb volt az európai emberek számára, mint az, hogy elismerjék más alsóbbrendűnek tartott amerikai, afrikai vagy óceániai nép civilizáltságát és kultúráját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Sir Francis Bacon 1626-os Új Atlantisz című regénye, amelyben az utópisztikus társadalmat egy csendes-óceáni szigeten helyezi el.
A mítosszal foglalkozók táborát erősítette még Charles de Bourbourg francia pap, aki a 19. században mezoamerikai szövegeket gyűjtött, írásaiban a maja civilizációt Atlantiszhoz kötötte. Ezután következett Ignatius Donnelly 1882-es Atlantisz: Az özönvíz előtti világ című műve, amelyben a szerző egy bibliai vonalat kíván beleszőni a történetbe. Donnelly elmondása szerint az elveszett civilizációt egy olyan özönvíz pusztíthatta el, amelyről a Bibliai is ír.
A Platón által megálmodott történet számos popkulturális alkotást megihletett, elég csak az Utazás a Föld középpontja felé vagy az Atlantisz: az elveszett birodalom című filmekre, vagy a nagy port kavaró Ősi Apokalipszis című Netflix-sorozatra gondolni. A meg nem erősített vagy éppen erősen cáfolt történelmi spekulációk, az előző századok regényei és elméletei, valamint a kortárs popkulturális alkotások jelentős hatással vannak arra, hogy az Atlantisz-mítosz napjainkban is sokakat foglalkoztató téma.
ℹ️ Szeretné rendszeresen olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait? Vásárolja meg az aktuális lapszámot, vagy válassza az előfizetést. Ez utóbbi a legkényelmesebb, leggazdaságosabb módja annak, hogy mindig kéznél legyen a legújabb lapszám!
