Rejtélyes halálesetek a magyar középkorból

Rejtélyes halálesetek

A magyar középkor bővelkedik rejtélyes halálesetekben, amelyek közül Szent Imre herceg halála talán a legismertebb. Az István, a király című rockoperában is megénekelt „megrendelt vadkan” más magyar uralkodók végzetére is kézenfekvő és egyszerű magyarázatot kínál. De mi lehet az igazság?

Szent István (1000/1001–1038) kétségtelenül azon személyek közé tartozik a magyar történelemben, akiről biztosan kijelenthetjük, hogy tevékenysége sorsfordító volt a magyarság szempontjából. Ez a kiemelt szerep már rendkívül korán megjelent a magyar történetírásban, hiszen már a 11. században lejegyzik Szent István nagyobbik legendáját, majd még ebben a században sor kerül a szentté avatására. Emiatt kerülhetett a fókuszba a szintén 1083-ban szentté avatott Imre herceg, aki apja művét folytatta volna, és akinek a halála a keresztény Magyar Királyság megteremtésének a folyamatát törhette volna meg.

Kína felemelkedése

De mit tudunk Imre herceg rejtélyes halálesetéről? A Könyves Kálmán uralkodása (1095–1116) alatt lejegyzett Szent Imre-legendából tulajdonképpen semmit, hiszen az a herceg lelkének égbe ragadásáról tudósít. A későbbi középkori elbeszélő forrásaink némileg más képet őriztek meg: „Amikor tehát a legszentebb atya a vezetés gondját és az ország irányításának terhét legszentebb fiára igyekezett átruházni, megelőzte ebben Boldog Imre herceg halála. Siratta őt Szent István király és az egész Magyarország vigasztalhatatlanul, igen nagy jajveszékeléssel. A fájdalom ekkora gyötrelmétől elgyötörve azután Szent István király igen súlyos betegségbe esett, és bár sok nap múltán úgy-ahogy visszatért belé a lélek, korábbi egészségét azonban sohasem tudta visszanyerni.” (Bollók János fordítása) A 14. századi krónikakompozíció e tudósításához hasonlóan írt Kézaitól kezdve a többi elbeszélő forrásunk is, Petrus Ransanusig bezárólag, aki annyival egészítette ki Imre herceg halálát, hogy az súlyos betegség következménye volt. Ha számba vesszük a Szent Imre herceg haláláról készült képi ábrázolásokat a középkortól (például a Képes krónika vagy a Magyar Anjou-legendárium képeit) egészen a barokk időszakig, akkor a jelenetek szinte mindig valamilyen betegséget sejtetnek.

Egészen mást olvashatunk azonban a Hildesheimi Évkönyvben: „Ugyanebben az évben [1031-ben] a császár fia, Henrik király, aki egyben Bajorország hercege s István magyar király, kölcsönös esküvel megerősítették a békét. Továbbá István király fia, Imre, az oroszok hercege, akit egy vadászaton vadkan hasított fel, siratni való módon szerencsétlenül járva meghalt.” (Thoroczkay Gábor fordítása) Magát a forrást 1641-ben nyomtatták ki Párizsban és először Pray György fedezte fel. Azonban a történet annyira ellentmondott a máshol olvasható (és az ábrázolásokon látható) halálnemnek, annyira nem illett a szűzies Szent Imre képhez, hogy csak nagyon soká terjedt el a köztudatban. A Hildesheimi Évkönyv kapcsán született 2024-es írásában Tóth Endre még 1899-ből is talált olyan népszerűsítő munkát, amely tévedésként rögzíti a vadászbalesetről szóló tudósítást.

Ki „rendelte meg” a vadkant?

Miközben a Hildesheimi Évkönyv tudósítása lassan átszivárgott a köztudatba, a 20. századi történelem tragédiák sorát hozta el Magyarországra. Bár e helyütt ezt részletesen nincs módunk tárgyalni, a balsorsért a felelősöket általában valahol a magyarság közösségén kívül keresték, ezért a középkori magyar történelemmel kapcsolatban is felbukkantak azok a nézetek, amelyek külső erőket sejtettek a kedvezőtlenebb fordulatok mögött. Igaz ez a mohácsi csatára is, de a magyar történelemben felbukkanó vadkanok közül időben az első az Imre herceget megsebesítő állat volt. A vadászbalesetnek álcázott gyilkosság mögé azonban tettes is szükségeltetik, erre a szerepre pedig a 20. század során több jelöltet is találtak…


Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!

Kosaram