1963. november 22-én 12 óra 30 perckor dördült el Dallasban az a három-négy vagy más források szerint öt-hat halálos lövés, amelyek kioltották John Fitzgerald Kennedy életét. Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökének halála a 20. század, de talán az egész világtörténelem legtöbbet vizsgált, ugyanakkor a legnagyobb vitákat kiváltó politikai merénylete. Jelen cikkünkben a szövevényes ügy szálait göngyölítjük fel.
A Kennedy-gyilkosság esetében sem az elkövetés módjáról, sem a mögötte meghúzódó szándékokról és célokról nincs konszenzus a téma kutatói között – a magányos elkövetőről szóló elgondolás párhuzamosan egymás mellett él a legvadabb összeesküvés-elméletekkel –, ugyanakkor az ügy a mai napig izgatja az amerikai közvéleményt. Az Egyesült Államok állampolgárainak többsége úgy véli, valamilyen összeesküvés mindenképpen volt a háttérben, de a gyilkosság vélt vagy valós megrendelőjeként szinte mindenki a saját politikai meggyőződése és álláspontja szerint „dönt” a felelősökről.
Az elmúlt években Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke (2017–2021) és a CIA (Central Intelligence Agency – Központi Hírszerző Ügynökség) a nehezen meghatározható és nem különben nehézségekkel értelmezhető „deep state” (mélyállam) felelősségét hangsúlyozta a Kennedy-gyilkosság kapcsán. Magyarországon Drábik János, a Leleplező folyóirat egykori főszerkesztő-helyettese, termékeny szerző, összeesküvés-elméletek virális terjesztője vall hasonló álláspontot, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő FED (Federal Reserve System) rendelte el Kennedy meggyilkolását, hogy a legnagyobb magánbankok szövetségétől ne vehesse el a pénzkibocsátási jogokat.
Trump nézetei jelentősen különböznek az amerikai konzervatív oldal eredeti véleményétől, amely a Szovjetunió vagy hangsúlyosabban Fidel Castro kubai diktátor felelősségében hitt, míg a mérsékelt republikánusok között inkább az a teória tűnt dominánsnak, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke állt a gyilkosság hátterében. Az utóbbi elmélet nem zárta ki, hogy a másodhegedűs szerepébe kényszerített texasi Johnson igénybe vette a helyi alvilág vagy a szűkebb pátriájában tevékenykedő szélsőjobboldali szervezetek segítségét. A CIA, mint elkövető vagy bűntárs szervezet felelőssége a demokrata szavazók körében már jóval hamarabb felmerült, ők viszont a jobboldal irányítása alatt álló államapparátust, a fegyveres erőket tették felelőssé, miközben a gyilkosság megrendelőit a Republikánus Párt jobbszárnyához kötődő texasi olajmilliomosok, például H. L. Hunt személyében vélték megtalálni.
Nem tudok igazságot tenni a különböző teóriák között, sem a leadott lövések számát, sem az okokat illetően, azonban ismertetem az a változatot, amely az FBI (Federal Bureau of Investigation – Szövetségi Nyomozó Iroda), az Egyesült Államok általános és országos hatáskörű bűnügyi rendőrségének és elhárító szervének közel negyven év elteltével kutathatóvá vált dossziéi alapján elmondható.
Az elkövetés módja
A texasi Dallasban, 12 óra 29 perckor a kampánykörútján járó Kennedy nyitott limuzinja a Dealy Plaza keleti oldalán futó Houston Streetről balra kanyarodott az Elm Streetre, és elhaladt az autó menetiránya szerint az utca jobb oldalán álló tankönyvraktár mellett. Ekkor dörrent el az első lövés, amely áthatolt Kennedy gégéjén a nyakkendőcsomó körül. Az elnök ekkor mind a két kezével a nyakához kapott. Ekkor két újabb lövést lehetett hallani, amelyből a második szétroncsolta Kennedy koponyájának felső részét. Míg a szemtanúk többsége három dörrenést hallott, a merényletet vizsgáló Warren Bizottság egy negyedikkel is számolt.
Egy másik feltételezés szerint ennél több lövés dördült: az első két golyó a járdába csapódott, illetve megsebesített egy járókelőt, míg a harmadik és a negyedik lövés szinte egy időben történt. Ezek egyike lapocka tájékán találta el Kennedyt, meredeken lefelé haladt a testében, a mellkas jobb oldalán át távozott, majd belefúródott az előtte ülő John Connally kormányzó bal combjába. Ezen elmélet szerint az ötödik lövés robbantotta szét Kennedy koponyájának jobb oldalát, miközben az elnök teste balra és hátra rándult a lövedék becsapódásának erejétől. Kennedy e lövés után lehanyatlott a hátsó ülésre. A hatodik lövést a tankönyvraktár emeletéről adták néhány tized másodperccel később, ez azonban megint Connallyt találta el. A kormányzó zakóján a becsapódást követően egyre nagyobb lett a vérfolt, minthogy a lövedék összezúzta Connally jobb oldali ötödik bordájának mintegy 10 centiméteres részét, majd a mellkason át távozott. A lövedék szétroncsolta a kormányzó bal csuklóját, majd a limuzinba fúródott.
Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!