ℹ️ Ez a cikk a History Magazin archívumából származik. Amennyiben a legfrissebb tartalmainkat szeretné olvasni, úgy kérjük vásárolja meg az aktuális lapszámot vagy fizessen elő.
1981. május 13-án II. János Pál pápa életére törtek a Szent Péter téren. A súlyosan megsebesített egyházfő két évvel később, 1983. december 27-én bement a börtönbe, hogy megbocsásson merénylőjének, Ali Ağcának. A találkozó végén Ağca hálából megcsókolta a pápa gyűrűjét. A merénylet hátterében a mai napig felmerül a KGB vagy a bolgár titkosszolgálat szerepe, de az biztos, hogy II. János Pál pápa a gyűlölködéstől hangos 20. század egyik legszebb gesztusát gyakorolta, amikor felépülése után bement a börtönbe Ağcához, elbeszélgetett merénylőjével, majd megbocsátott neki.
Megannyi különös körülmény és véletlen összejátszása kellett ahhoz, hogy a II. János Pál pápa néven beiktatott szentatya személyében 455 év után először ne olasz pápa üljön Szent Péter trónjába (1523-ban V. Károly német-római császár a német nevelőjét jutalmazta a pápasággal). A Sátán nem véletlenül az emeletre – a mélyből a magasba – költözött Az ördögűző című 1973-as horrorban: a 20. században ugyanis válságról válságra bukdácsolt a katolikus egyház, és az 1960-as évekre egyre nyilvánvalóbb lett: ahhoz, hogy minden a régiben maradjon, mindennek meg kell változnia.
Az 1962-ben összehívott második vatikáni zsinat vállalta a megújítás feladatát, többek között ekkor törölték el a kötelezően latin nyelvű misézést. A profanizálás azonban kiélezte az egyházon belüli ellentéteket, és megkezdődött a – századelő szociáldemokráciáját is megszégyenítő – frakciózás.
Az 1978. augusztus 26-án megválasztott I. János Pál aztán minden addiginál nagyobb újítónak mutatkozott. A „mosolygó pápa” nem koronáztatta meg magát a tiarával, és többek között elhatározta, hogy átvilágítja a Vatikáni Bankot, felszámolja a Vatikán maffiakapcsolatait.
Ezen szándékai azt sejtetik, talán nem feltétlenül szívgyengesége és a hirtelen rá szakadó teher vitték el mindössze 33 napnyi pápaság után, a boncolás is elmaradt, mivel aznap bebalzsamozták. Az összeülő konklávén két olasz jelölt köré tömörültek az egyház konzervatívjai és reformerei, és annyira nem bírtak egymással, hogy végül a legjobb értelemben vett kompromisszumként bedobták Karol Wojtyła nevét – Jimmy Carter amerikai elnök szintén lengyel származású nemzetbiztonsági tanácsadójának, Zbigniew Brzezinski lobbijának is köszönhetően. Így azt is mondhatnánk, hogy az élen haladó Ferrari és Lamborghini összeütközésével a Kispolski nyerte meg az Olasz Nagydíjat.
Miután 1978. október 16-án felszállt a fehér füst a Szent Péter téren, először senki sem tudott semmit az új pápáról, de aztán megismerte a világ II. János Pált.
2005-ös haláláig az „utazó pápa” több utat tett külföldre, mint összes többi elődje, igazi közönségkedvenc lett, aki lengyelként a kelet-európai rendszerváltásokért is sokat tett, megválaszt(at)ása így a „fellazítás” hidegháborús politikájának kontextusában is értelmezhető. Nem véletlenül csípte úgy a KGB szemét, mint az ördögét a tömjénfüst, ez pedig teret nyit az 1981-es merényletkísérlettel kapcsolatos konspirációs teóriáknak.
1981. május 13-án a későbbi golyóálló pápamobil helyett II. János Pál még egy nyitott terepjárón hajtatott körbe a Szent Péter téren, hogy megáldja az audienciára összesereglő közel húszezer hívőt. Már épp kanyarodott volna vissza a tömeg mellett lépésben haladó fehér dzsip, mikor 17 óra 19 perckor egy török férfi, a huszonhárom éves Ali Ağca közvetlen közelről többször a szentatyára lőtt. Ağcát azonnal letartóztatták, az életveszélyes hasi sérülést szenvedő pápát kórházba szállították, ahol hatórás beavatkozással sikerült megmenteni az életét.
A mai napig kérdés, hogy a merényletben mennyire volt benne a KGB vagy a bolgár titkosszolgálat, de az biztos, hogy II. János Pál pápa a gyűlölködéstől hangos 20. század egyik legszebb gesztusát gyakorolta, amikor felépülése után, 1983. december 27-én bement a börtönbe Ağcához, elbeszélgetett merénylőjével, majd megbocsátott neki. Ali Ağca pedig a találkozó végén hálából megcsókolta a szentatya gyűrűjét.
A merénylő 2000-ben szabadult, miután II. János Pál kegyelmet kért neki Carlo Azeglio Ciampi olasz államfőtől. Kiadták Törökországnak, ahol azonban szintén letartóztatták egy újságíró 1979-es meggyilkolásáért. 2005 februárjában nyílt levélben kínált jobbulást az akkor már súlyos beteg és a Teremtőjéhez végül áprilisban megtérő pápának.
