A társadalmi nemek történetének kutatói nem panaszkodhatnak arra, hogy munkájukkal nem foglalkozik a nyilvánosság, de ebben nincs sok köszönet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy miképp lett mumus a gender studies-ból, és mivel is foglalkozik valójában ez a tudomány?
Az angolszász jogi nyelvben a „gender” kifejezést a Netflix-sorozatból is ismert amerikai alkotmánybíró, Ruth Bader Ginsburg találta ki a hatvanas években. A „sex” (nem) kifejezést azért helyettesítette vele a jogi diszkriminációhoz kapcsolódó dokumentumokban, mert attól tartott, hogy a „sex” szót a pornómozikban történő eseményekkel hozzák összefüggésbe az idős férfi döntéshozók, akiknek jóakaratától sok függött. A „gender” szó idegenül hangzik a nem angolszász fülnek, és így idegennek minősült Nicolas Sarkozy francia elnöknek is, aki a konzervatív elnöksége alatt, 2007 és 2012 között népszerűsített francia nemzeti identitást féltette a „gender”-től – ihletet és mintát adva ezzel más jobboldali politikusoknak.
Mivel a „gender” szó angolszász eredetű, az angolul nem beszélő országokban a társadalmi nemi egyenlőségre összpontosító oktatási intézményeket túlnyomórészt „nőtanulmányi” központoknak nevezik el. Olaszországban, Franciaországban és Argentínában a társadalmi nemek tanulmányok (gender studies) – ezen a néven – alig léteznek.
Ez a tény, hogy nőt mondanak, de genderre gondolnak, azért is fontos, mert a nemek (gender) fogalmát legalább négy különböző értelemben használják: (1) Az angol nyelvterületen a nemek kifejezés a biológiai nem (sex) helyettesítőjeként szolgált; azaz ebben az értelemben a nemek semmi mást nem jelentenek, mint a férfiakat és nőket. (2) Azonban néhány területen, különösen a politikai elemzés területén, a gender (társadalmi nem) egyszerűen a nők helyettesítője. (3) De a nemek azonosító kategóriaként is működnek, amelyek a nemi alapú megkülönböztetés társadalmi jellegét írják le, azaz a hatalmi struktúrákat egy adott társadalomban a férfiak és nők között, valamint (4) azokat a szerepeket, lehetőségeket és korlátokat, amelyeket a született férfiaknak vagy nőknek tulajdonítanak.
1989, mint a kezdetek üres lapja
Hogyan tudnánk röviden jellemezni a nőkről szóló történelemírás helyzetét az 1989-es Magyarországon? Nagy hiba lenne alkalmazni a rendszerváltásokkal foglalkozó tranzitológia modelljét, amely 1989-et a „kezdet órájaként”, azon zéró pontként határozza meg, ahol minden elkezdődött. A következő témák már 1989 előtt is jelen voltak a magyar történettudományban a nők történelmével kapcsolatban: választójog, oktatás, család, fizetett foglalkoztatás, a kommunista nőmozgalom története. Leginkább a francia Annales Iskola hatására, a társadalomtörténeti kutatások keretében, a híres nők, tudósok, kivételes személyiségek vagy boszorkányok története is elfogadott kutatási témák lehettek az államszocialista történetírásban.
Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!