BBC HISTORY 2024/06.
Már jóval Trianon előtt, a 20. század elején megpecsételődött Magyarország sorsa – vélik egyesek. De mi volt az oka, hogy a nyugati hatalmak szemében elvesztettük a „szabadságharcos nemzet” nagyra becsült szerepét? Mit tettek az első világháború utáni kormányok azért, hogy elkerüljük Trianont? Hogyan lavírozott Magyarország a két világháború között, mit nyert és mit vesztett Hitler szövetségével? Mit tett Kádár János a „nyugati nyitásért”, és mit szólt ehhez a szovjet nagyhatalom? Történész és diplomata szerzőink ezeket a kérdéseket is megvizsgálják átfogó 20. századi körképünkben.
Ha presztízsünk nem veszett volna el már 1914 előtt, amit felerősített az elvesztett háború, jobb, elfogadhatóbb határokat kaphattunk volna Trianonban, érvel Jeszenszky Géza.
Romsics Gergely ismerteti a forradalmi és ellenforradalmi magyar kormányok világháborús összeomlást követő, kapkodások, rögtönzések, ellentmondásos lépések jellemezte útkereséseit 1918 és 1920 ősze között.
Hitler kancellárrá történő kinevezését a vezető magyar politikai körök örömteli várakozással fogadták. A revízió és a német szövetség csapdájából nem lehetett szabadulni. Pritz Pál írása.
Földes György elemzi az idegen nyelveket nem beszélő magyar pártfőtitkár lavírozását a szovjet blokk és a Nyugat között, hatalomra kerülésétől a bukásáig.
TOVÁBBI CIKKEK
TEMPLOMOS LOVAGOK A VÁDLOTTAK PADJÁN: A lovagrend tagjait 1307-ban és a következő években letartóztatták, megkínozták, kivégezték. Steve Tibble azt a kérdést teszi fel, hogy a szent lovagok valóban elkövetették-e a szörnyű tetteket, amikkel gyanúsították őket.
BOSTONI TEADÉLUTÁN: Az 1773-as bostoni teadélutánt gyakran a békés civil ellenállás példájaként emlegetik. Elinor Evans rávilágít, hogy a gyarmati uralom elleni tiltakozás véresebb volt, mint hittük.
GYEREKEK A RABSZOLGASÁG ELLEN: Kathryn Gleadle és Ryan Hanley a rabszolgaság ellen fellépő 18–19. századi gyerekek tevékenységéről fest eleven képet.
AMERIKA ÉS KELET-EURÓPA: A berlini fal leomlásakor nem volt magától értetődő, hogy sor kerül a NATO keleti bővítésére. Andor László vázolja fel a korabeli vitákat, a magyarok, lengyelek és csehek csatlakozásával kapcsolatos érveket és ellenérveket.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azt vallotta, hogy autokratákkal és diktátorokkal nem érdemes kompromisszumot kötni, mert csak az erőből értenek. Csunderlik Péter ismerteti Albright beavatkozáspárti nézeteit.
ROVATAINK
ÚJ SOROZAT – SORSDÖNTŐ HÓNAPOK: Hermann Róbert a szabadságharc históriájából az osztrák segítségkérést és az orosz csapatok 1849. júniusi bevonulását mutatja be.
ÉVFORDULÓK: A májusi évfordulók közül Csunderlik Péter hármat választott ki: 100 éve született idősebb George Bush amerikai elnök, 70 éve történt a normandiai partraszállás és 40 éve hunyt el Michel Foucault.
HADVEZÉREINK: Peter Pastor az 1. Páncélos Hadosztály parancsnokáról, Koszorús Ferenc vezérkari ezredesről és a „zsidómentés” legendájáról ír.
TÖRTÉNELMI VÁROSOK: Marcus Tanner öt olyan helyet választott ki Splitben, amelyek rávilágítanak a horvát kikötő gazdag múltjára.
HELLÁSZ CSILLAGAI: Kertész István az ókori görög világ legjelesebb alakjai közül a két thébai hőst, Epameinóndaszt és Pelopidaszt állítja elénk.
KI GONDOLNÁ? Történelmi érdekességek és új felfedezések.