Már kapható a magyar nyelvű BBC History történelmi magazin legújabb, novemberi száma. A címlapon kiemelt témát hat történész járja körül, cikkeikben végig veszik a két világháború közötti Magyarország legfontosabb jobboldali radikális mozgalmait és eseményeit.
Milyen nemzetközi hátszelet kaptak a magyar szélsőjobboldaliak? Milyen történelmi sérelmek miatt terjedtek el? Kik voltak a vezetőik? Mit gondolt a magyar jövőről Gömbös Gyula és Szálasi Ferenc? Mit akartak a fajvédők és a nyilasok? Hogyan lett Szálasiék jelentéktelen és a németek által sem komolyan vett szerveződéséből kormányzó erő? Hogyan látták és ábrázolták őket a második világháború után? Mindezekre és sok más kérdésre a korszak elismert kutatói válaszolnak.
Keresztény-nemzetiek és a náluk is „keresztényibb-nemzetibbek”
A Horthy-rendszer félhivatalos ideológiája mellett már a kezdetektől felnőtt egy radikális mozgalom, amelyik kevesellte a frázisokból következő tetteket, és még „keresztényibb-nemzetibb” alternatívát ígért. A Bethlen Istvántól Prohászka Ottokáron át Gömbös Gyuláig ívelő színskála árnyalatait Fazekas Csaba elemzi a lapban.
A rendszer meghatározó politikai pártjai (például Bethlen István 1922-ben létrehozott Egységes Pártjától a harmincas években átszervezett és átnevezett kormánypártokig) önmeghatározásként fogalmazták meg a „keresztény-nemzeti” gondolatot. De a jelző mindkét elemét számos párt, illetve egyesület és mozgalom is hangoztatta.
A korszak gondolkodói – köztük legigényesebben Szekfű Gyula – abból indultak ki, hogy a 19. századi Magyarországot a liberalizmus tönkretette: meggyengítette a magyarság erejét adó hagyományos tényezőket, a kereszténységet, illetve a nemzethez való ragaszkodás gondolatát. Ezáltal az ország kiszolgáltatottá, önvédelemre képtelenné vált ellenségeivel szemben. Belső bomlasztásról is beszéltek, az átélt katasztrófák – például az első világháborús vereség, román megszállás és Trianon – értelmezésében a bűnbakkeresés dominált. A keresztény-nemzeti gondolat nemzetfogalma kezdettől fogva kirekesztő volt: nem arra törekedett, hogy meghatározza, ki a magyar, hanem arra, hogy ki nem az.
Horthy kormányzóvá választásától, de különösen Bethlen István 1921 tavaszán kezdődő miniszterelnökségétől egyre jobban elkülöníthetővé vált a keresztény-nemzeti gondolat kormánypártinak tekinthető általános, valamint egy szélsőjobboldali radikális változata. A mozgalmak között meghatározó volt az 1920-as évek elején az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME), a Gömbös Gyula által vezetett Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE), illetve a sokkal lazább szerveződésű Egyesült Keresztény Nemzeti Liga.
A radikálisok a kormánypárti frázisok helyett valódi, gyakorlati tetteket követeltek, ami többek között a zsidók jogfosztásában és zaklatásában nyilvánult meg. Érdekes jelenség, hogy bár kereszténynek vallották magukat, a történelmi egyházakkal nem foglalkoztak, inkább saját felfogásukat akarták rájuk kényszeríteni. Gyakran bírálták a papokat, sőt a radikálisokat megfeddő Csernoch János esztergomi érsekre is gúnyos megjegyzéseket tettek.
Mit akartak a radikális diákok?
De nem csak a szellemi élet nagyságai voltak aktívak a jobboldal szélén. A Turul Szövetség például a két világháború közötti Magyarország meghatározó jobboldali radikális egyetemi ifjúsági szervezete volt, amely számos társadalmi és politikai témában megnyilvánult. Alapvetően hatott az ifjúság politikai gondolkodására és szellemiségére, és visszatükrözte azon közéleti „sorskérdéseket”, amelyek a korabeli fiatal értelmiséget foglalkoztatták. Az ő tevékenységüket vizsgálja a lapban Kerepeszki Róbert cikke.
A Turul Szövetség azért tett szert a legnagyobb jelentőségre és befolyásra az egyetemi szervezetek között, mert nem korlátozódott egyetlen felsőoktatási intézményre, felekezeteken felüliséget hirdetett, valamint a kormányzóhoz lojális szabad királyválasztó álláspontot képviselt. Egyetemi szervezetből az 1930-as években széleskörű társadalmi mozgalommá nőtte ki magát. Hírhedtté vált a zsidók elleni atrocitásai, szóbeli és fizikai támadásai miatt, és a revízió kérdésében is gyakran hallatta a hangját. Önkéntes egyetemi munkatárborokat is szervezett, amelyben a város és a falu ifjúságát próbálta „egységes magyar világnézetre” nevelni, ez azonban kudarcba fulladt, mert a kormányzati támogatás ellenére viszonylag kevesen vettek részt benne. De miért szakadt végül ketté a szervezet? Ez is kiderül a BBC History cikkéből.
Az összeállítás következő írásában Bartha Ákos mutatja be a fajvédő mozgalom vezető politikusait, köztük azt a Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akinek a második világháború után antifasiszta hősként építettek kultuszt. A fajvédők között nagyon eltérő hátterű csoportokat találunk a bal- és jobboldalon is, és nézeteiknek fontos eleme volt a zsidókkal szembeni törvénykezés elősegítése, valamint a történelmi Magyarország határainak visszaszerzése. 1924-ben alakultak párttá, de az a kormánypártból való kiválásuk után, 1926-tól felmorzsolódott. A párt tagjai közül Gömbös Gyula közeledni kezdett korábbi ellenfeléhez, Bethlen Istvánhoz, majd 1932 és 1936 között az ország miniszterelnöke lett, Bajcsy-Zsilinszky pedig kilépett és saját pártot alapított.
Érdekes jellemvonása a magyar fajvédőknek a németellenesség, ami a függetlenségi nézeteikből, a kuruc hagyomány ápolásából következett. Közülük Szabó Dezső például már 1923-ban is szemben állt a németekkel, Bajcsy-Zsilinszky pedig fegyverrel is kész volt ellenállni a náciknak és nyilasoknak.
Miért pont Szálasi?
Utólag már evidensnek vesszük, hogy a Szálasi Ferenc vezette hungaristák lettek a sok nemzetiszocialista mozgalom közül a „befutók”, a két világháború között azonban erre kevesen fogadtak volna. Paksa Rudolf áttekintése kitér arra, hogy az 1930-as évek kormányai kezdetben csak kifigurázták a „Németországból importált” mozgalmakat, de azok népszerűségének növekedésével egyre határozottabban léptek fel ellenük. Bíróság elé állították őket, pártjaikat feloszlatták, sőt az aktivistákat olykor internálták is. Mégis folyamatosan nőtt a népszerűségük, különösen Ausztria 1938-as Németországhoz való csatolása után.
Szálasi kívülről érkezett a mozgalomba: vezérkari tisztként bízták meg azzal, hogy térképezze fel a politikai mozgalmakat, és mondhatni, túlzottan is beleélte magát a feladatba. Mikor ezért megbüntették, 1935-ben katonaként nyugállományba vonult és aktív politizálásba kezdett. Úgy vélte, hogy Magyarország számára a magyar nacionalizmus, a szocializmus és a kereszténység keveréke a tökéletes ideológia. Ezt az új magyar nemzetiszocialista ideológiát nevezte hungarizmusnak. Sajátos eszmerendszert alkotott, sőt új szavakat is kitalált hozzájuk, amiken politikai ellenfelei rendszeresen gúnyolódtak. A németek is fantaszta álmodozónak tekintették, ezért inkább Imrédy Bélát vonták be csatlósként a kormányzásba Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után, végül azonban Horthy októberi kiugrási kísérlete döntötte el a kérdést.
Nemcsak kortársai, de az utókor is görbe szemmel nézett Szálasiékra. Jó példát kínálnak erre a szocialista korszak filmjei és tévésorozatai, amelyek a két tucat nemzetiszocialista pártot összevonva kizárólag a Szálasi-mozgalom alapján mintázták meg a nyilasok karikatúráját. Az ezekben szereplő szélsőjobboldaliak szélsőségesen ellenszenvesek és nem sok közük van a magyar társadalomhoz, mindenben a németeket majmolják. Mint Paár Ádám leírja, a fanatikus németbarátok az egyszerű nyilas párttagoknál sokrétűbben ábrázolt figurák, ellenben a pártszolgálatosok csupán a szadizmusban jeleskednek. A Budapesti tavasztól (1955) a Két félidő a pokolban (1961) című filmen és A tanún (1969) át az Egy óra múlva itt vagyok (1973–1975) sorozatig tartó áttekintésből egyértelműen kitűnik, hogy rendkívül sablonos és egyoldalú megoldásokat alkalmaznak, néhány meglepő kivétellel, de igen jellemző az is, hogy nem merül fel a magyar társadalom szélesebb körének felelőssége a nyilasuralom idején elkövetett tettek miatt.
A radikális jobboldalról szóló cikkek közül utolsóként Mink András ír a Kopjások című nagy sikerű 1959-es krimi hátteréről, amelyben egy titokzatos szélsőjobboldali társaság összeesküvését írta meg Berkesi András és Kardos György. Az írók az ÁVH nyomozói voltak, akik hittek benne, hogy az 1956-os „ellenforradalom” egy szélsőjobboldali konspiráció eredménye volt. A művészet utánozta az életet vagy az élet a művészetet? Ezt is kideríti a történész szerző, aki a valóban létező „kopjás” mozgalom tevékenységét veti össze az ellenük folytatott nyomozás tényeivel és a nyomozásban is résztvevő írók által papírra vetett fikcióval.
Ez volt a történelem első részletesen leírt csatája
A közeli 20. század mellett a BBC History a távoli múltba, egészen pontosan a Krisztus előtti 15. századba is visszanyúl: ekkor zajlott le ugyanis az első részletesen leírt csata a világtörténelemben. Nicky Nielsen leírja, hogy ez az ütközet alapozta meg Egyiptom legnagyobb hadvezér-fáraója, III. Thotmesz hírnevét, és azon a helyen történt, amelyről évszázadokon át úgy hitték, hogy Isten és az Antikrisztus seregei közötti végső összecsapás színhelye lesz.
A megiddói csata sok tekintetben döntő volt: ez döntötte el, hogy az ifjú fáraó megszilárdíthatja nemrég elfoglalt trónját, így hajthatta uralma alá Thotmesz az ellene szervezkedő kánaánita uralkodókat a Közel-Keleten, ráadásul a fáraó hihetetlenül ravasz és váratlan taktikai húzással diadalmaskodott. Bár villámgyors győzelemben reménykedett, az ellenséges hadsereg által hátrahagyott zsákmányt fosztogató harcosai miatt hosszú ostromot kellett levezényelnie, ám végül minden a tervei szerint alakult. Az esemény a Bibliába is utat talált: azóta nevezzük „Megiddó hegyének”, vagyis Armageddonnak a végítélet helyét.
A hosszabb cikkek között helyet kapott a lapban egy érdekes áttekintés arról, hogy a különböző kultúrákban, civilizációkban hogyan „fedezték fel” az égtájakat, és milyen jelentést tulajdonítottak nekik. Miért társították például a kínaiak az északot a hatalommal? És miért imádkoztak a muszlimok eredetileg nem kelet, hanem dél felé? Jerry Brotton részletesen megvizsgálja azt is, hogy a mágneses iránytű felfedezése és a navigáció fejlődése hogyan nyitotta meg az utat az újabb földrajzi felfedezések előtt.
Volt egy rendkívül elterjedt intézmény a 18-19. században, amitől ma is végigfut a hideg a hátunkon: ez volt a sokak által rettegett adósok börtöne Alexander Wakelam kimutatja, milyen szenvedést okoztak a családoknak az újkorban az adósbörtönök, de mégis megvolt a maguk fontos szerepe: a hitelre épülő angol gazdaság például összeomlott volna nélkülük. A börtönöket persze nem szabad siralomházként elképzelnünk: akinek volt némi pénze, az „urak fertályára” került, még szolgát is fogadhatott, sőt a feleségét, gyerekeit is beköltöztethette.
Melyik hadvezér lett három ország hőse?
A 84 oldalas magazinban változatos témákról és korokról olvashatunk, néhány havonta pedig új rovatok is feltűnnek. A nemrégiben kezdődött „Bámulatos életrajzok” sorozatban ezúttal egy inspiráló nőalakról olvashatunk, aki legyőzte a rómaiakat és a gótokat, elhozta népének a kereszténységet és megteremtette a független tanukhida arab államot. Ki volt ő? Hogyan volt képes nőként helyt állni a csatatéren és a politika porondján a 4. század viharos évtizedeiben?
Hasonlóképpen rendkívüli céltudatosságot és kivételes tehetséget mutatott fel egy másik hadvezér, akit három ország is hősének tekint: Zrínyi Miklós. Tragikus vadászbalesetben hunyt el 1664-ben, ám előtte beírta magát a magyar, a horvát és az osztrák birodalmi történelembe is. Az 1566-ban Szigetvárnál hősi halált halt dédapját költőként is megörökítő államférfi korának egyik legnagyobb főméltósága és katonai gondolkodója volt, és a törökök elleni harcban számos sikert aratott.
A fontos történelmi évfordulók között érzékletes elemzést olvashatunk Ronald Reagan pályájáról, aki éppen 40 éve, 1984 novemberében aratott földcsuszamlásszerű győzelmet az amerikai elnökválasztáson, továbbá megtudhatjuk, miért lett a világ legbefolyásosabb nője Condoleezza Rice, George W. Bush elnök tanácsadója és külügyminisztere.
A „Történelmi városok” rovatban mindig egy-egy világváros fontos látnivalóiról ad számot a lap, most például a francia kereskedelmi állomásból Brit-Észak-Amerika gyarmat fővárosává előlépő kanadai Québec mozgalmas múltjából villant fel öt fontos helyszínt.
Tényleg repülni tudott egy középkori szerzetes?
A magazinban most is helyet kaptak a színes történelmi hírek, érdekességek, új kutatások. A novemberi számban például azt is elolvashatjuk, hogy a 10. század végén hogyan próbált a szelek szárnyán repülni egy bencés szerzetes, és mi történt vele, amikor földet ért. Kiderül, hogy mikor és hogyan ért Amerikába az utolsó rabszolgákat szállító hajó Afrikából, valamint az, hogy Hruscsov szovjet első titkár valóban cipővel hadonászott-e az ENSZ botrányos Közgyűlésén 1960-ban.
A bolti árnál jóval olcsóbban, itt előfizethető BBC History magazin legújabb, novemberi száma a magyar és a világtörténelem kedvelőinek rengeteg újdonsággal, izgalmas történelmi ténnyel és összefüggéssel szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál, a nagyáruházakban és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változat pedig nagyon kedvező áron kapható.
A BBC History 2024. novemberi számának tartalmából:
- Radikálisok, fajvédők, nyilasok: a magyar szélsőjobboldal története a két világháború között.
- A keresztény-nemzeti ideológia: hogyan alakult ki, milyen változásokon ment át?
- 360 éve halt meg Zrínyi Miklós hadvezér-költő, három ország hőse.
- Ókori Armageddon: a Kr. e. 1457-es megiddói csata.
- Az égtájak feltalálása: mit jelentett a kelet, a nyugat, az észak és a dél a különböző kultúrákban?
- Adósok börtöne: ez tartotta életben a 18-19. századi Angliát.
- 1984: Ronald Reagan elsöprő győzelme az amerikai elnökválasztáson.
- Mavia királynő, Arábia harcos amazonja.
- Québec, a francia kereskedelmi állomásból lett brit gyarmati főváros öröksége.
- Háború a terror ellen: az afganisztáni és az iraki katonai misszió.
- Hogyan okozott közlekedési káoszt New Yorkban Hruscsov?
- Titokban süllyesztették el az utolsó amerikai rabszolgahajót.
- Mik voltak a népszerű „Frozen Charlotte” babák?
- Mi történt a repülő szerzetessel?
- Fontos évfordulók, új kutatások, történelmi érdekességek a BBC History magazinban!