Míg a tevékenységükkel virágzó korszakot teremtő uralkodók cselekedeteit gyakran magyarázzuk a tehetségükkel, a hanyatló időszakokért vagy a negatív következményekkel járó történelmi eseményekért hajlamosak vagyunk egy-egy bűnbakot felelőssé tenni. Kanyó Ferenc mutatja be a középkori magyar történelem leggyűlöltebb alakjait.
Nagyon korai időszakra visszanyúlhatunk, ha a középkori magyar történelem bűnbakjait keressük, ugyanis csaknem minden korszakban akad kézenfekvő jelölt. A magyar királyok már az Árpádok uralkodása alatt is szinte kizárólag külföldről házasodtak. A helyi szokásokat nem ismerő, azt csak később megtanuló, idegen földről érkező feleségek pedig kiváló alanyaivá váltak a történelem átértelmezésének. Az újkori nemzeti történetírás szívesebben tulajdonította az uralkodók ballépéseit a feleségüknek, mint az általa tisztelt magyar uralkodóknak, de a királynék életének utólagos átszínezése már a középkorban megkezdődött.
Ennek legelső példája Gizella királyné, I. (Szent) István (1000–1038) feleségének emlékezete. A szórványos egykorú forrásokból a „középkori uralkodófeleség” megszokott képe bontakozik ki: kegyes adományokat tesz, segíti a férje térítő munkáját. Ennek tárgyi emléke az eredetileg miseruhának készült koronázási palást. A 11. század fordulóját követően azonban fordulat állt be Gizella történetírói megítélésében. A 14. századi krónikakompozíció szövegét megőrző művekben, mint például a Képes krónikában, Gizella ad parancsot Vazul megvakíttatására, mivel a történet szerint Szent István azon gondolkodott, hogy az utódjává teszi az unokatestvérét. A királynak itt az a szerep marad, hogy figyelmezteti Andrást, Bélát és Leventét: meneküljenek el az országból. Ez a változtatás vélhetően azért következett be Gizella emlékezetében, mert I. István 1083-as szentté avatását követően így akarták morálisan „tehermentesíteni” az első magyar királyt. Bajor Gizellának ez a kettős portréja még a modern kulturális művekben is megfigyelhető, amelyekben a királyné az idegenséget, a tiszta magyarságot megrontó kulturális hatásokat testesíti meg.
🔒 A teljes cikk a BBC History 2023. augusztusi lapszámában olvasható.