Vajon az ókorban ugyanúgy tekintettek a Colosseumra és az amfiteátrumok épületeire, mint a modern kor embere: jelentett-e egyfajta kulturális jelzőként, ami birodalomszerte jelképezte a római közösséghez való tartozást?
Egyetlen épület sem tükrözi vissza annyira jól a Római Birodalom hatalmát és nagyságát, mint a Colosseum, ami már évszázadok óta inspirálja a művészeket, építészeket, költőket, zenészeket, újabban pedig filmeseket. Ez az épület mai mércével mérve is mérnöki csodának számít, mivel számítógépek és modern építőipari gépek nélkül tervezték és építették fel. A közelben álló Nero császár kolosszális bronzszobráról elnevezett, a jelenlegi tudásunk alapján maximálisan 50–60 ezer nézőt befogadni képes gigantikus szórakoztatóközpont ugyanis mind a mai napig Róma elsődleges szimbólumának tekinthető.
Róma nemcsak világhatalom volt, a népek egységbe olvasztója hosszú ideig, hanem a kommunikáció hatalma is. Nemcsak ahhoz értett nagyon, hogyan lehet megszerezni egy világ irányítását, hanem kétségkívül ahhoz is, miként tudja hatalmát fenntartani és megszervezni egy rendkívül bonyolult, összetett intézményrendszer lévén. Sikeresen megvalósított olyan elképzeléseket, melyekkel megelőzte a saját korát, ugyanis erejének növelése érdekében széles körben alkalmazott olyan technikákat, mint a propaganda, manipuláció, dezinformáció és a pszichológiai hadviselés. Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, Róma volt a hatékony politikai propaganda első alkalmazója és használója, amelynek eszközével kézzelfogható eredményeket tudott elérni.
Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!