Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miért volt annyira központi szerepe az egyháznak a középkori életben, a társadalmi érintkezéstől a bűnök meggyónásáig.
1. Miért volt olyan fontos a templomba járás?
A középkorban a templomba járás sokkal többet jelentett Istennel való puszta kapcsolattartásnál. A kereszténység nem csupán vallásként funkcionált, hanem teljes világszemléletként, amely Isten és ember kapcsolatánál lényegesen többet igyekezett megmagyarázni. A templomba járás felölelte az etikát, a helyes viselkedést, továbbá egész tudásterületeket, amelyeket ma természettudományra, szociológiára, illetve politikára bonthatunk. Még a történelem is beletartozott: a középkori világtörténetek sokat merítettek a Bibliából.
A középkori ember életében az egyház fontossága jóval túllépett a teológián. Az egyház valójában rengeteg olyan funkciót töltött be, amit ma főként az államtól várunk el. Ez hatalmas infrastruktúrát igényelt, s olyan dolgokkal foglalkozott igen behatóan, mint az oktatás, az erkölcsnevelés és az egyházközségekben végzett jótékonyság, szociális tevékenység.
Az egyháznak értékes társadalmi szerepe is volt. Manapság rengeteg egyéb dolog van, amivel vasárnap délelőtt foglalkozhatunk, de képzeljük csak el, milyen lehetett a szétszórt középkori kis falvak valamelyikében élni. Nem sok embert láttunk volna magunk körül, ezért a templom kiváló alkalmat kínált a találkozásra. Ezen a helyen mindenki megszervezhette saját kis társadalmi csoportját, illetve tanúja lehetett például a helyi plébániához tartozó fiatal férfiakból, azok feleségeiből vagy a „hajadonokból” álló csoportok kialakulásának. A középkori templomokban a társadalmi érintkezésre ugyanúgy lehetőség volt, mint az imádkozásra
2. Kötelező volt a részvétel?
» Elvileg vasárnap, valamint az évi kb. 40–50 ünnepnapon mindenkinek el kellett mennie a templomba, vagyis az évnek minimum 90 napján legalább a reggeli istentiszteleten részt kellett vennie.
A tényleges részvétel azonban ennél bonyolultabb volt. Bizonyos egyházközségi tagok távolmaradását elfogadták. Közéjük tartoztak a gyermekek, illetve a pásztorok vagy a halászok, akiknek jelenlétét nem várták el, ha a munka mást követelt tőlük. A szolgák sem voltak kötelesek megjelenni, hiszen a gazdagok azt akarták, hogy templom után hazatérve kész ebéd várja őket, amit valakinek el kellett készítenie.
Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!