BBC HISTORY 2024/09.
Nemcsak napjaink híreit, de az egész történelmet átszövik a politikai gyilkosságok és merényletek. Mi az indokuk és motivációjuk a merénylőknek? Hogyan tudnak a kiszemelt célpontjuk közelébe férkőzni? Milyen kapcsolatban állnak felsőbb politikai vagy titkosszolgálati körökkel? Magányosan vagy egy összeesküvés részeként törnek áldozataik életére? A középkori magyar történelemtől a Kennedy-gyilkosságig tartó áttekintésünkben öt különböző kor uralkodóin és politikusain szemléltetjük, milyen előzmények, feltételek és következmények jellemzik a híresebb merényleteket. Összeállításunk szerzői itthon és külföldön kutató jeles magyar történészek.
ZÁCH FELÍCIÁN: ZAVART ELMÉJŰ MAGÁNYOS MERÉNYLŐ? – Manapság is számos kérdőjel övezi Zách Felícián 1330-as merényletét I. Károly magyar király ellen. Mit tudhatunk meg a történeti forrásokból? Kanyó Ferenc értékel.
ROSA LUXEMBURG ÉS KARL LIEBKNECHT KIVÉGZÉSE – 1919. januári meggyilkolásuk egy új, erőszakosabb történelmi periódus kezdetét jelölte ki, amelynek végül a weimari köztársaság is áldozatul esett, mutat rá Bodó Béla.
A MATTEOTTI-GYILKOSSÁG – 1924-ben ismeretlenek elrabolták és megölték Giacomo Matteotti parlamenti képviselőt, ami már akkor is kirívó esetnek számított Olaszországban. Juhász Balázs idézi fel a történteket.
„AFRIKA JÉZUSA” VAGY CHE GUEVARÁJA? – Patrice Lumumba kongói miniszterelnök országát a „függetlenség” elnyerése után is kizsákmányolták volna a nyugatiak. Végül egy kénsavval teli hordóban végezte. Búr Gábor elemzése.
AZ ÉVSZÁZAD MERÉNYLETE: A KENNEDY-GYILKOSSÁG – John F. Kennedy halála talán az egész világtörténelem legtöbbet vizsgált és a legnagyobb vitákat kiváltó politikai merénylete. Pál István göngyölíti fel a szövevényes ügy szálait.
TOVÁBBI CIKKEK
1900: A ZŰRÖS PÁRIZSI OLIMPIA – David Goldblatt bemutatja, hogy az 1900-ban, Párizsban rendezett második újkori nyári olimpiai játékok kis híján zátonyra futtatták az olimpiai eszmét.
A KÖZÉPKOR SZTÁLINGRÁDJA – A százéves háború sarkalatos pontja volt, amikor III. Eduárd angol király megostromolta Calais városát. Dan Jones párhuzamot von a középkori hadművelet és a modern kori történelem egyik legbrutálisabb ütközete között.
ŐRÜLT, ROMLOTT ÉS VESZÉLYES? – Lord Byron kétszáz évvel a halála után még mindig az egyik legvitatottabb angol költő. Charlotte May és Amy Wilcockson a hozzá köthető tárgyakon keresztül vázolja fel az életét.
EGY RENDKÍVÜLI ASSZONY – Lady Antonia Fraser az öntörvényű arisztokrata hölgyről, Caroline Lambről írt életrajzot, akinek Byronnal folytatott romantikus afférja felháborította a korabeli társadalmat.
ROVATAINK
ÚJ SOROZAT – BÁMULATOS ÉLETRAJZOK – Nyugodt életet szántak neki egy mogul hárem falai között. Ő azonban kétszer is nyomot hagyott a történelemben. Gulbadan Begum történetét Ruby Lal mondja el.
SORSDÖNTŐ HÓNAPOK – Hermann Róbert a szabadságharc históriájából Klapka György hadmozdulatait és a komáromi erőd 1849. évi hősies védelmét ismerteti.
ÉVFORDULÓK – A szeptemberi évfordulók közül Csunderlik Péter kettőt választott ki: 100 éve született Truman Capote és 85 éve tört ki a második világháború.
HADVEZÉREINK – Fóris Ákos a Honvéd Vezérkar 1941 és 1944 közötti főnökéről, Szombathelyi Ferencről készített portrét, amelynek második, befejező közöljük.
TÖRTÉNELMI VÁROSOK – Az évszázadokig mór fennhatóságú Granada később a spanyol birodalmi törekvéseket is kiszolgálta. Elizabeth Drayson öt rejtett kincset mutat meg az andalúziai városban.
KI GONDOLNÁ?