Vallásosan hittek abban, hogy a szocializmus váltja meg a világot, de a paradicsom helyett a purgatórium várt rájuk: Horthy, majd Hitler elől menekülve kerestek menedéket, de közel 2000 magyar kommunista ellen indítottak koncepciós eljárást a sztálini Szovjetunióban. Írásunkban Manuel Sári és Boross Júlia párhuzamos életrajzával mutatjuk be a moszkvai magyar emigráció történetét.
„Julia! Talán mégis hazamegyünk. Azt a kis kávét tegye el mégis, ha Lacival egyszercsak betoppanunk – mert betoppanunk egyszer –, hogy legyen egy kis jó kávé сливки-vel. (tejszínnel).” Ez a néhány sor annak a hat levélnek az egyikéből származik, amelyet Manuel Sári 1940 márciusában küldött Boross Júliának a kazahsztáni száműzetéséből Moszkvába. Egyikük sem tudhatta, hogy a levélben említett Laci, Júlia férje, azaz Boross F. László, a levél keletkezésekor már több mint két éve halott volt, és maga a levélíró is minden valószínűség szerint nem sokkal a levél keletkezését követően meghal. Így minden bizakodás ellenére a közös kávézásra soha nem került sor, mert hármójuk közül csak Júlia tért haza, de ő is csak 13 évvel később.
Mindhárman ahhoz a Szovjetunióban élő, körülbelül 10 ezer fős magyar emigráns csoporthoz tartoztak, amely az 1920–1930-as években állt össze, és amelynek említésekor mindenkinek ugyanaz a Moszkvából hazatért 30–50 (főként férfi) kommunista politikus jut eszébe, akik 1945 után a magyar politikai élet alakító voltak – mint Rákosi Mátyás –, de nem sok jó emléket hagytak maguk után. Ahhoz, hogy felülírjuk ezt a leegyszerűsített értelmezést, és az emigrációról reálisabb képet nyerhessünk, érdemes új nézőpontokat keresni. Ilyen lehet a téma nőszempontú megközelítése, amely már csak azért is indokolt, mert a nők az emigráció több mint egyharmadát tették ki, így az ő történeteik, tapasztalataik legalább annyival járulhatnak hozzá az összkép teljesebb megismeréséhez, mint férfitársaiké. Erre tettem kísérletet– tabuk nélkül– az Idegenbe szakadt hazánk lányai című, 2023-ban megjelent könyvben, amely a szovjetunióbeli magyar női emigráció történetét igyekezett feltárni.
A Szovjetunióban élt magyar emigrációval kapcsolatban a mai napig is számos megválaszolatlan kérdés merül fel. Az egyik, hogy valójában mi lett a sorsa az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után, a fehérterror, majd a kiépülő Horthy-rendszer elől külföldre menekülő magyar kommunista emigránsok többségének? Még annak ellenére sem vagyunk ezzel tisztában, hogy a Szovjetunió felbomlását követően rengeteg dokumentum, emlékkönyv, tudományos feldolgozás látott napvilágot.
Címlapkép: Boross Júlia első férjével, Sisa Miklóssal, a Galilei Kör korábbi elnökével / Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár
Kedves Olvasónk! A cikk további része csak az előfizetők és az adott lapszám vásárlói számára elérhető. Amennyiben Ön is rendszeresen szeretné olvasni a History Magazin exkluzív, prémium tartalmait, ne habozzon, vásárolja meg a legfrissebb számot vagy fizessen elő! Ez utóbbi esetén a magazin minden példánya kényelmesen az otthonába érkezik, ráadásul a bolti árnál sokkal olcsóbban!