🔒

A rosette-i kő 1799-es felfedezése életet lehelt egy régóta lehetetlennek tartott kutatásba: az egyiptomi hieroglifák megfejtésébe. Toby Wilkinson a kód feltörésében az elsőségért versengő két vetélytárs történetét mondja el

II. Ramszesz zseniálisan reklámozta magát. A ragyogó paloták, káprázatos templomok és talpnyaló írnokok mind az ő kiválóságát zengték. Toby Wilkinson azonban felteszi a kérdést: vajon az egyiptomi „királyok királyának” teljesítményei valóban igazolják ezt a felhajtást? Az ősi Egyiptom hosszú történeti krónikáiban csupán egy fáraó viseli a „Nagy” jelzőt: II. Ramszesz, …

II. Ramszesz – a legnagyobb fáraó? Elolvasom

Luxor kolosszális templomaitól Tutanhamon arany halotti maszkjáig az ókori Egyiptom aranykora a történelem néhány káprázatos kincsét hozta létre. Ám, írja Guy de la Bédoyère, a csillogó homlokzat mögött egy brutalitásra, egyenlőtlenségre és döbbenetes mértékű korrupcióra épülő társadalom rejtőzött. Amikor Howard Carter 1922. november 26-án beszámolt arról, amit a Királyok völgyében …

Zsarnokok dinasztiája Elolvasom

Amikor Howard Carter megtalálta Tutanhamon sírjának bejáratát, a régészet hőse lett. A brit egyiptológus azonban – ahogy Toby Wilkinson rávilágít – nem ismerte el annak érdemét, akinek e történelmi felfedezést köszönhette. Több mint száz éve, 1922. november 4-én az egyiptomi Királyok völgyében a Howard Carter brit régész által vezetett ásatás …

Tutanhamon, a gyermekfáraó és az elfelejtett felfedező Elolvasom

A magyar katonapolitika igen ritkán kerül a közérdeklődés középpontjába, és még ritkábban vált ki hosszú évtizedekig tartó heves vitákat. Az 1918-as őszirózsás forradalom időszaka ebből a szempontból kivételt jelent. Révész Tamás vág rendet a forradalommal hatalomra jutó Károlyi Mihály kormányát érő vádak között. Az elmúlt több mint száz évben a …

Árulók, őrültek és naivak? – a Károlyi-kormány katonapolitikája Elolvasom

Az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István a magyar történelem egyetlen miniszterelnöke, aki merénylet áldozata lett. Általában is elmondható, hogy Tisza nem csupán korának egyik legtehetségesebb, de egyik leggyűlöltebb politikusa is volt. Hogy miért, arra ifj. Bertényi Iván ad választ Tisza Istvánt a legnagyobb ellenfelének tartotta a Habsburg Birodalom központosítását …

A „vad, geszti bolond”? – Tisza István ellentéte a századelő magyar progressziójával Elolvasom

Görgei 1848–1849-es pályafutásának áttekintése helyett Hermann Róbert ezúttal inkább a következő kérdésekre keresi a választ: miért éppen Görgei lett a szabadságharc „kinevezett” árulója? Hol és hogyan született meg az árulási vád? Mik voltak a legfőbb vádpontok? „Görgey már délelőtt megkapta az átruházó okmány eredetijét, s a minisztérium lemondását, de a …

Görgei árulása – egy mítosz születésének állomásai Elolvasom

Míg a tevékenységükkel virágzó korszakot teremtő uralkodók cselekedeteit gyakran magyarázzuk a tehetségükkel, a hanyatló időszakokért vagy a negatív következményekkel járó történelmi eseményekért hajlamosak vagyunk egy-egy bűnbakot felelőssé tenni. Kanyó Ferenc mutatja be a középkori magyar történelem leggyűlöltebb alakjait. Nagyon korai időszakra visszanyúlhatunk, ha a középkori magyar történelem bűnbakjait keressük, ugyanis …

Országvesztő idegenek – bűnbakok a középkori magyar történelemből Elolvasom