Az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István a magyar történelem egyetlen miniszterelnöke, aki merénylet áldozata lett. Általában is elmondható, hogy Tisza nem csupán korának egyik legtehetségesebb, de egyik leggyűlöltebb politikusa is volt. Hogy miért, arra ifj. Bertényi Iván ad választ
Tisza Istvánt a legnagyobb ellenfelének tartotta a Habsburg Birodalom központosítását tervező trónörökös, Ferenc Ferdinánd. Céljaik veszedelmes akadályozójának látták a magyarországi nemzetiségek vezetői. Mérsékeltebb, a románokkal többször is megegyezést kereső nemzetiségi politikája miatt hazaárulóként bírálták a radikális magyar nacionalisták. A liberális kapitalista rend védelmezőjeként az antiliberális és sokszor antiszemita új jobboldal sem tudott rokonszenvezni vele. De politikai pályafutása során alapvetően két csoport számára vált igazán gyűlöletessé: a parlamenten belüli függetlenségi ’48-as ellenzék és a parlamenten kívüli baloldali, progresszív tábor körében izzottak fel legtöbbször és leghevesebben a Tisza-ellenes érzelmek.
A ránk hagyományozódott Tisza-kép
Azok a nemzedékek, amelyek az 1945 utáni évtizedekben végezték iskolai tanulmányaikat, Tisza Istvánról szinte semmit sem tanultak. A történelemkönyvekben a polgári fejlődés korszaka eleve el volt hanyagolva, mint az épülő szocializmus szempontjából meghaladott és így érdektelen időszak, így a dualista korszak vezető politikusainak tevékenységét is fölösleges volt részletesebben ismertetni. Ennek megfelelően Andrássy Gyuláról, Tisza Kálmánról, Apponyi Albertről és társaikról alig esett szó, ugyanakkor Tisza István az irodalomkönyv lábjegyzeteként előkerült, hiszen azt azért meg kellett magyarázni, kit is nevezett Ady Endre „vad, geszti bolondnak” és „gyújtogató, csóvás embernek”. Tisza alakjáról tehát évtizedeken át csak a progresszió költőjének szemüvegén keresztül, igen negatív módon esett csak szó.
De vajon érdemes egy politikust egy vele szemben álló költő véleménye alapján megítélnünk? Mindig igaza van a költőknek? És általában: érdemes-e az érzékeny művészemberek véleményét feltétel nélkül elfogadnunk politikai kérdésekben? Emlékezhetünk rá, hogy 1848-ban Petőfi is tett olyan kijelentést, hogy a kutyáját se bízná a kormányra – arra a kormányra, amelyet Batthyány Lajos vezetett, és tagja volt Kossuth, Széchenyi és Deák is!
🔒 A teljes cikk a BBC History 2023. augusztusi lapszámában olvasható.