Claire Jowitt, a Kelet-angliai Egyetem reneszánsz tanulmányok professzora, a kutatás egyik vezetője nyilatkozik a BBC History magazinnak a Gloucester hajóleletmentéséről.
Mit tudunk arról az útról, amely végzetesnek bizonyult a Gloucester számára?
A Gloucester nevű hadihajó Skóciába tartott 400 emberrel, köztük Jakabbal, York és Albany hercegével, a trón várományosával. Ekkor, 1682-ben a bátyja, II. Károly király már súlyos beteg volt, ezért a nemesek kezdték Jakab kegyeit keresni, közülük szolgáikkal együtt sokan a hajón voltak, amely így igen zsúfolt volt.
Miért süllyedt el a hajó?
Még az előző este is parázs vita folyt a hajó optimális útvonaláról a veszélyes homokzátonyok között. A Skóciába igyekvő Jakab a lehető leggyorsabb útvonalat választotta. A következő reggel a Gloucester homokzátonynak ütközött, és alig egy órán belül elsüllyedt. A hajó megmentésében bízó Jakab az utolsó pillanatig késlekedett a meneküléssel, és a királyi protokoll szerint előtte senki sem hagyhatta el a hajót. Amennyiben korábban elmenekül, még többen életben maradhattak volna – de hogy mennyien, azt nem tudhatjuk, hiszen nem rendelkezünk a hajón utazók pontos adataival. Ugyanakkor még többen meghalhattak volna, ha a kísérőhajókról nem küldenek mentőcsónakokat az emberek kimentésére.
A süllyedés gyorsasága meghatározta, mi minden maradt a hajón?
Egyértelműen így volt. Mivel tülekedni kellett a túlélésért, az emberek nem tudták magukhoz venni az ingóságaikat. Kora reggel volt még, sokan éppen aludtak. Nem volt lehetőség a rendszeres evakuálásra. Hatalmas pánik törhetett ki.
Milyen tárgyakat találtak?
Körülbelül 150 palack bort találtunk, közülük sok teljesen érintetlenül maradt fenn, és nem csak a bor, hanem a dugó alatti levegő is. Képzelje csak el: 17. századi levegő! Sokféle egyéb eszköz is előkerült, például étkészlet, ruhák, pipák és szemüvegtokok tartaléklencsékkel.
Tengerészeti szakértőként is izgalmas lehetett a felfedezés.
Amit eddig találtunk, mindenképp különleges, de a lent maradt tárgyak hihetetlenül jelentősek lehetnek. A hajó hátsó felépítményét valószínűleg három méter homok fedte be, ha legalább részben megmaradt, már jól jártunk. Itt helyezkedett el a kapitány és a hercegi kíséret kabinja, így páratlan bepillantást engedhet a királyi család luxusutazásainak világába.
Mi derül ki a felfedezésből a 17. századi brit ambíciókról?
Ebben a korszakban a szigetország komoly gyarmati és birodalmi ambíciókkal rendelkezett, ennek eléréséhez pedig nagy és hatékony haditengerészetre volt szüksége, hiszen a nemzetközi kapcsolatok turbulens időszakát éltük. Ezt a Gloucester története is igazolja, hiszen részt vett az angol–spanyol, valamint a második és harmadik angol–holland háborúkban is. Az 1670-es évekre azonban tatarozásra volt szüksége, amely lassú folyamatnak bizonyult, hiszen hiába a haditengerészet fejlődési kedve, nem feltétlenül rendelkezett a megfelelő pénzügyi forrásokkal és alapanyagokkal a hajók működtetéséhez.
Mi történik ezután? Mit gondol, a Mary Rose 1982-es kiemeléséhez és bemutatásához hasonlóan az új leletegyüttest is közszemlére lehet majd tenni?
A megfelelő engedélyek birtokában elképzelhető, hogy a Gloucesteregyes részeit is kitudjuk emelni, míg más vizsgálatokhoz kutatóárkok kellenek majd. Nem tudok jobbat elképzelni annál, mint hogy a királyi utazás ezen időkapszulájából minél többet a felszínre hozzunk. Már most tervezünk egy nagyszabású kiállítást, amelyet 2023 februárja és júliusa között tartunk a norwichi kastélymúzeumban, ennek én is a társkurátora vagyok. A 16. századi Mary Rose-hoz hasonlóan nagyon jó lenne, ha a 17. századi tengeri történelem is megelevenedne a látogatók előtt.
Mennyiben hasonlít vagy különbözik a két hajóroncs felfedezése és vizsgálata?
A Portsmouth kikötőjében emelt Mary Rose Museum igen különleges, s ha csak feleannyira leszünk jók, már elértük célunkat. Bizonyos tekintetben azonban értelmetlen a kettőt összehasonlítani: a Gloucester egészen más hajó, ahogy a kora és annak politikai miliője is más volt. A Mary Rose esetében nagyon hasznos volt, hogy bemutatták a legénység multikulturális hátterét és a 16. századi tengeri történelem sokféleségét. Én is szeretném elmondani a lehető legtöbb ember történetét, akik elpusztultak a katasztrófában és akik megmenekültek, s nem csupán az elit tagjaiét. Nyilvánvalóan a legérdekesebb válaszokat maga a hajó adhatja nekünk.
A BBC History bemutatja a történelem izgalmasabb oldalát! Fizessen elő és olvassa rendszeresen Magyarország kedvenc havilapját! Előfizetek